Az emberek a világon általában pozitívan gondolkodnak a digitalizációról, a megkérdezettek 92 százaléka gondolja, hogy a digitális innovációk pozitívan hatnak a társadalomra - derül ki a Mastercard által készíttetett felmérésből, melynek során 23 országban kérdeztek meg 23 ezer embert.

Az Innováció hatása (Impact of Innovation) című kutatás érdekessége, hogy a kelet-közép-európai országok lakói (72 százalék) összességében pozitívabban állnak a digitalizációhoz, mint a nyugat-európaiak (62 százalék) és a kelet-európaiak pozitívabban látják az innováció hatását a társadalomra (58 százalék), mint a Nyugat-Európában élők (51 százalék) - emelte ki a kutatás bemutatásán Brian Morris, a Mastercard közép- és kelet-európai térség fizetési innovációkért felelős vezetője.

A kutatás ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a régiónkban a megkérdezettek 80 százaléka elégedett ugyan az innováció mennyiségével a közösségi média, az utazás, a vásárlás és a fizetési szolgáltatások területén, de az egészségügy, a közoktatás és a közösségi közlekedés terén a régió minden országában szeretnének több fejlődést látni.

A románok mindenkit lepipálnak okoseszköz-használatban

Közép-Kelet-Európa országai közül Romániában a legmagasabb a digitalizációval kapcsolatos elégedettség szintje a régión belül és a legtöbb okos eszközt is itt használják. Bulgáriában viszont a megkérdezettek egyharmada több mint tíz digitális szolgáltatást vagy mobilalkalmazást használ, ráadásul a felmérés készítői itt találták a legtöbb magas szinten digitalizált felhasználót (a megkérdezettek 20 százaléka került "lelkes promóter" kategóriájába).

A kutatás során megkérdezettek biztosra vették, hogy a bankkártyák helyét előbb-utóbb valami átveszi. A többség (57 százalék) úgy vélte, hogy ez a valami az okos telefon lesz, 22 százalék a személyit, 21 százalék a tabletet, míg 14 százalék az okosórát jelölte meg.

Morris megjegyezte: Szerbiában, Romániában és Bulgáriában a bankkártyák szerepének átvevőjeként leginkább mobiltelefont látnák szívesen, ez százalékos arányban sorrendben 70, 68, illetve 69 százalékos arányt jelent.

A felmérés szerint a kelet-közép-európai régióban élők 60 százaléka már használ fizetési alkalmazásokat, a megkérdezettek túlnyomó többsége (80 százalék) pedig szívesen fizetne bankkártya helyett okos telefonjával vagy tabletjével.

Lógnak a neten

Hasonlóan más régiókhoz, a Közép- és Kelet-Európában élők kezében is szinte állandóan ott van az okos telefon: egy hétköznap átlagosan 4,1 órát töltenek ezen eszközök használatával, szemben a napi 3,3 órás nyugat-európai átlaggal.

A régiónkban a megkérdezettek leginkább - a megkérdezettek közel 90 százaléka - emailezésre, internetes keresésre használja ezeket az eszközöket, de a legnépszerűbb digitális szolgáltatások között megtalálható a közösségi média, online üzenetküldés és online vásárlás is.

A fizetési alkalmazásokon belül a számlafizetésre fókuszáló megoldások (hazánkban például az iCsekk) a legnépszerűbbek. Azokban az országokban, ahol ilyen szolgáltatások elérhetőek, a megkérdezettek 65 százaléka használ ilyet.

Mi a helyzet a védelemmel?

Miközben a kelet-közép-európai régióban láthatóan fogékonyabbak az emberek a digitális innováció iránt, mint Európa nyugati felében, ha fizetésről van szó, akkor az elsődleges prioritás a bankszámláik védelme, amelyet sorrendben a személyes adatok védelme, a szolgáltatás gyorsasága és a szolgáltatás egyszerűsége követ.

A fizetési művelet biztosításának módja nagyjából egyformán oszlik meg a megkérdezettek között: 34 százalék az ujjlenyomatot, 32 százalék az sms-ben kapott kódot, míg 27 százalék a pin-kódot preferálná. Érdekes viszont, hogy a kelet-közép-európai régió több országában - például Szerbiában, Bulgáriában és Magyarországon, de különösen Romániában - mostanra a vezetést átvette a biometrikus hitelesítés. Ez Morris szerint az elmúlt évek egyik legérdekesebb változása a kelet-közép-európai régióban.

Csehországban, Magyarországon, Izraelben, Romániában, Lengyelországban és Szlovákiában már sikeresen elindult a Masterpass, öt további ország, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Szerbia és Szlovénia pedig már készen áll az indulásra - mondta George Simon, a Mastercard Közép- és Kelet-Európai divíziójának elnöke.

A magyarok digitálisan szeretnek számlákat fizetni

A magyarok a régiós átlaghoz képest összességében kicsit kevesebbet használják a digitális szolgáltatásokat (naponta 3,5 órát), de a közösségi média, az online zenehallgatás és a fotómegosztás terén aktívabbak vagyunk. A digitális szolgáltatásokkal (online, mobil) történő számlafizetésben viszont verjük a régiót, ebben az 54 százalékos magyar részarány duplája a régiós átlagnak.

Emailnézegetésben is kiemelkedőek vagyunk: a magyarok 70 százaléka naponta többször megnézi a leveleit, ez 15 százalékkal magasabb, mint valamennyi résztvevő régióé.

Emellett randioldalakat/-alkalmazásokat is gyakrabban nézzük meg: a magyar lakosság 11 százaléka próbál ismerkedni a digitális térben, s minden harmadikuk naponta többször is megnézi a használt oldalt vagy alkalmazás.

Mi legyen bankkártya helyett?

A magyarok bankkártyájukat leginkább okos telefonra cserélnék (57 százalék), de a régiós átlaghoz képest többen vannak Magyarországon, akik személyi igazolványukat (29 százalék) vagy okosórájukat (21 százalék) használnák a plasztik helyett.

A vásárlás hitelesítését tekintve Európában már szinte mindenhol előnyben részesítenék az ujjlenyomatot a pin-kóddal szemben: a kutatás szerint a magyarok 40 százaléka használná ezt a megoldást a pin (31 százalék) helyett. A magyarok egyébként a biometrikus hitelesítésbe vetett bizalomnál is rávernek a régióra, az arány 70. illetve 61 százalék.

Látva az egyre növekvő igényt a digitális fizetési módok iránt, Morris a kutatás bemutatóján megjegyezte, hogy erre az iparági válasz az úgynevezett "tokenization" lehet, azaz a bankkártyaszámot egy virtuális számmal helyettesítik minden digitális fizetést lehetővé tevő eszközön (mobiltelefon, tablet, okosóra, autókulcs, laptop) Így a kereskedőknél nem a bankkártyaadatokat tárolnák, hanem ezeket a virtuális számokat, amelyek egy esetleges hackertámadás esetén használhatatlanok, az eszköz elvesztése esetén pedig elég lenne csak azt letiltatni.

A Mastercard Impact of Innovation tanulmánya készítésekor 23 országban 23 ezer ember kérdezett meg, a kutatásban a kelet-közép-európai régiót képviselő kilenc országban Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia és Szlovákia szerepel.