Az emberek a világon általában pozitívan gondolkodnak a digitalizációról, a megkérdezettek 92 százaléka gondolja, hogy a digitális innovációk pozitívan hatnak a társadalomra - derül ki a Mastercard által készíttetett felmérésből, melynek során 23 országban kérdeztek meg 23 ezer embert.
Az Innováció hatása (Impact of Innovation) című kutatás érdekessége, hogy a kelet-közép-európai országok lakói (72 százalék) összességében pozitívabban állnak a digitalizációhoz, mint a nyugat-európaiak (62 százalék) és a kelet-európaiak pozitívabban látják az innováció hatását a társadalomra (58 százalék), mint a Nyugat-Európában élők (51 százalék) - emelte ki a kutatás bemutatásán Brian Morris, a Mastercard közép- és kelet-európai térség fizetési innovációkért felelős vezetője.
A kutatás ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a régiónkban a megkérdezettek 80 százaléka elégedett ugyan az innováció mennyiségével a közösségi média, az utazás, a vásárlás és a fizetési szolgáltatások területén, de az egészségügy, a közoktatás és a közösségi közlekedés terén a régió minden országában szeretnének több fejlődést látni.
A románok mindenkit lepipálnak okoseszköz-használatban
Közép-Kelet-Európa országai közül Romániában a legmagasabb a digitalizációval kapcsolatos elégedettség szintje a régión belül és a legtöbb okos eszközt is itt használják. Bulgáriában viszont a megkérdezettek egyharmada több mint tíz digitális szolgáltatást vagy mobilalkalmazást használ, ráadásul a felmérés készítői itt találták a legtöbb magas szinten digitalizált felhasználót (a megkérdezettek 20 százaléka került "lelkes promóter" kategóriájába).
A kutatás során megkérdezettek biztosra vették, hogy a bankkártyák helyét előbb-utóbb valami átveszi. A többség (57 százalék) úgy vélte, hogy ez a valami az okos telefon lesz, 22 százalék a személyit, 21 százalék a tabletet, míg 14 százalék az okosórát jelölte meg.
Morris megjegyezte: Szerbiában, Romániában és Bulgáriában a bankkártyák szerepének átvevőjeként leginkább mobiltelefont látnák szívesen, ez százalékos arányban sorrendben 70, 68, illetve 69 százalékos arányt jelent.
A felmérés szerint a kelet-közép-európai régióban élők 60 százaléka már használ fizetési alkalmazásokat, a megkérdezettek túlnyomó többsége (80 százalék) pedig szívesen fizetne bankkártya helyett okos telefonjával vagy tabletjével.
Lógnak a neten
Hasonlóan más régiókhoz, a Közép- és Kelet-Európában élők kezében is szinte állandóan ott van az okos telefon: egy hétköznap átlagosan 4,1 órát töltenek ezen eszközök használatával, szemben a napi 3,3 órás nyugat-európai átlaggal.
A régiónkban a megkérdezettek leginkább - a megkérdezettek közel 90 százaléka - emailezésre, internetes keresésre használja ezeket az eszközöket, de a legnépszerűbb digitális szolgáltatások között megtalálható a közösségi média, online üzenetküldés és online vásárlás is.
A fizetési alkalmazásokon belül a számlafizetésre fókuszáló megoldások (hazánkban például az iCsekk) a legnépszerűbbek. Azokban az országokban, ahol ilyen szolgáltatások elérhetőek, a megkérdezettek 65 százaléka használ ilyet.
Mi a helyzet a védelemmel?
Miközben a kelet-közép-európai régióban láthatóan fogékonyabbak az emberek a digitális innováció iránt, mint Európa nyugati felében, ha fizetésről van szó, akkor az elsődleges prioritás a bankszámláik védelme, amelyet sorrendben a személyes adatok védelme, a szolgáltatás gyorsasága és a szolgáltatás egyszerűsége követ.
A fizetési művelet biztosításának módja nagyjából egyformán oszlik meg a megkérdezettek között: 34 százalék az ujjlenyomatot, 32 százalék az sms-ben kapott kódot, míg 27 százalék a pin-kódot preferálná. Érdekes viszont, hogy a kelet-közép-európai régió több országában - például Szerbiában, Bulgáriában és Magyarországon, de különösen Romániában - mostanra a vezetést átvette a biometrikus hitelesítés. Ez Morris szerint az elmúlt évek egyik legérdekesebb változása a kelet-közép-európai régióban.
A magyarok digitálisan szeretnek számlákat fizetni
A magyarok a régiós átlaghoz képest összességében kicsit kevesebbet használják a digitális szolgáltatásokat (naponta 3,5 órát), de a közösségi média, az online zenehallgatás és a fotómegosztás terén aktívabbak vagyunk. A digitális szolgáltatásokkal (online, mobil) történő számlafizetésben viszont verjük a régiót, ebben az 54 százalékos magyar részarány duplája a régiós átlagnak.
Emailnézegetésben is kiemelkedőek vagyunk: a magyarok 70 százaléka naponta többször megnézi a leveleit, ez 15 százalékkal magasabb, mint valamennyi résztvevő régióé.
Emellett randioldalakat/-alkalmazásokat is gyakrabban nézzük meg: a magyar lakosság 11 százaléka próbál ismerkedni a digitális térben, s minden harmadikuk naponta többször is megnézi a használt oldalt vagy alkalmazás.
Mi legyen bankkártya helyett?
A magyarok bankkártyájukat leginkább okos telefonra cserélnék (57 százalék), de a régiós átlaghoz képest többen vannak Magyarországon, akik személyi igazolványukat (29 százalék) vagy okosórájukat (21 százalék) használnák a plasztik helyett.
A vásárlás hitelesítését tekintve Európában már szinte mindenhol előnyben részesítenék az ujjlenyomatot a pin-kóddal szemben: a kutatás szerint a magyarok 40 százaléka használná ezt a megoldást a pin (31 százalék) helyett. A magyarok egyébként a biometrikus hitelesítésbe vetett bizalomnál is rávernek a régióra, az arány 70. illetve 61 százalék.
Látva az egyre növekvő igényt a digitális fizetési módok iránt, Morris a kutatás bemutatóján megjegyezte, hogy erre az iparági válasz az úgynevezett "tokenization" lehet, azaz a bankkártyaszámot egy virtuális számmal helyettesítik minden digitális fizetést lehetővé tevő eszközön (mobiltelefon, tablet, okosóra, autókulcs, laptop) Így a kereskedőknél nem a bankkártyaadatokat tárolnák, hanem ezeket a virtuális számokat, amelyek egy esetleges hackertámadás esetén használhatatlanok, az eszköz elvesztése esetén pedig elég lenne csak azt letiltatni.