Ezzel zsákmányolja ki a magyart a munkahelye - meghökkentő jelentés került napvilágra

Idén július vége és július eleje között ellenőrizte a munkaügyi hatóság, hogy a magyar cégek mennyire tartják be a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokat. Az eredményeket látva kijelenthetjük: nagyjából semennyire.
Dzindzisz Sztefan, 2016. szeptember 29. csütörtök, 18:06
Fotó: Napi.hu

A vizsgálatok összesen 1032 vállalkozást és 4032 munkavállalót érintettek, amiből a cégek 86, a dolgozóknak pedig a 78 százalékánál találtak valamilyen jogsértést. Az ellenőrzött ágazatok között a folyamatos rossz eredményei miatt kiemelt helyet kapott az építőipar, de sokat vizsgálták a vendéglátóiparban, a kereskedelemben és a vagyoniparban dolgozókat is - derül ki az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentéséből.

A legtöbb gond, ahogy a korábbi években is, most is a feketefoglalkoztatással volt, egészen elképesztő adat, de az ellenőrzött dolgozók negyedénél találkozott valamiféle trükkel a hatóság. A legjellemzőbb csalás persze a be nem jelentés (az esetek 80 százaléka), amivel természetesen a különböző adók befizetése alól akarnak kibújni a munkáltatók.

Tipikus eset, hogy a cég havi 15 napnál többször foglalkoztatja a dolgozót, ám rendes munkaviszonyban történő bejelentés helyett inkább megpróbálja "elbliccelni" az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését. Hasonló eset, amikor valakit részmunkaidőre jelentenek be, de a gyakorlatban teljes állásban foglalkoztatják. A különbség annyi, hogy ez utóbbi eseteket nagyon nehéz bizonyítani, mert a munkájukat féltő munkavállalók ritkán mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni.

Persze a cégek többsége nem ismeri el a csalást, gyakran hivatkoznak arra, hogy a szabálytalanság oka nem szándékos mulasztás, egyszerűen elfelejtették a bejelentést, vagy "sok dolguk volt", ezért nem volt rá idejük. Gyakori hivatkozás volt még a folyamatosan változó jogszabályi környezet, ám a hatóság felhívja a figyelmet, hogy a munkajogi szabályozás nem változtatott érdemben az elmúlt időszakban. Voltak olyan foglalkoztatottak is, akik - félve a munkáltató által "betanítottaktól" való eltérő nyilatkozattétel következményeitől - akadályozták a hatósági ellenőrzést például a helyszín elhagyásával, vagy a dokumentumok bemutatásának megtagadásával.

A hatóság szerint egyértelműen megjelent a foglalkoztatók részéről a kockáztatás. Egyes cégek például nehezen megközelíthető, eldugott helyen dolgoztatnak, így pedig nem számolnak ellenőrzéssel. Sokatmondó az is, hogy a munkáltató sok esetben alig pár perccel az ellenőrzés megkezdése után már bejelenti a dolgozóit - azaz minden szükséges adat a birtokában volt, csak reménykedett az ellenőrzések elmaradásában. Ahogy korábban, úgy idén is sokan számítanak azzal a kis és középvállalkozásokat "segítő" jogszabállyal, mely szerint első alkalommal nem kell bírságot fizetni - bármekkora is legyen a szabálytalanság mértéke.

A nyilvántartással sem sokat törődnek a cégek, jellemző, hogy például a munkaidőt semmilyen szinten nem könyvelik le. Ez már csak azért is fontos lenne, hogy sokszor ez alapján fizetik a cégek a dolgozóikat, akik így hiába panaszkodnak, ha például túlóráztak. Ezek után nem meglepő, hogy igen sok gond volt a munkaidőre vonatkozó szabályok betartásával is. Ugyanakkor a hatósági jelentés kiemeli, hogy a munkaidővel kapcsolatos adatok - egy-egy munkanapra vonatkozó - hiányos nyilvántartása mögött inkább figyelmetlenség, feledékenység, a következetesség hiánya található, mintsem szándékosság. Persze ha nincs az ellenőrzés helyszínén a nyilvántartás, majd amikor előkerül minden rendben van benne, az már azért minimum gyanús.

Jó hír ugyanakkor, hogy a munkabérrel kapcsolatos jogsértések, mind az intézkedések számát, mind az érintett munkavállalói létszámot tekintve jóval kisebb mértékben fordultak elő, mint a korábbi akcióellenőrzésen. Itt a vagyonvédelem volt a leginkább érintett terület, főképp a pótlékok fizetésének (rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, műszakpótlék) elmaradása miatt.

A hatósági jelentés még külön ki is emeli, hogy most már nemcsak a kis cégeknél, hanem a nagyobbaknál is jellemző a trükközés. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy néhány esettől eltekintve alapvetően együttműködtek velük az ellenőrizettek.

A hatóság összegzése szerint a fent említett esetek miatt 112 munkaügyi bírság kiszabása várható, a kkv-k által - első esetben - elkövetett szabálytalanságok miatt pedig 348 darab figyelmeztetést adhatnak.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

laci_52, 2016.09.30 11:34

A néhány évvel ezelőtti helyzethez képest több lehetőség áll a munkavállalók előtt. A csaló céget ott kell hagyni, másikat kell keresni helyette.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix, 2016.09.29 20:50

Most itt van a ragyogó lehetőség a sok állami alkalmazott elzavarására. Menjenek, végezzenek termelő tevékenységet.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lomb, 2016.09.29 18:45

Kevesebb állam kell! Még kevesebb ingyenélőt! A mindenható pijac megoldja a problémákat.

Itt az eredménye a liberálbolsevik államtalanításnak. Köszönjük nektek hazai lakájmédia!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html