A Napi Gazdaság cikke

A gazdasági válság hatásait már tavaly nyár óta érzik a hazai szállodák, augusztus óta már a vendégéjszakák számában is meglátszik, az új év első hónapjában pedig csak tovább romlott a helyzet - mondta a Napi érdeklődésére Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség titkára. A tavaly év végi adatokat jelentősen rontotta a reptéri sztrájk és a céges rendezvények elmaradása, de az egyik legnagyobb kiesést mégsem ez, hanem az angol font leértékelődése okozta a fővárosi hoteleknek. A fapadosoknak köszönhető hét végi kiruccanók számára emiatt jelentősen megdrágult Magyarország. Ágazati számítások szerint decemberben mintegy 30 százalékkal esett vissza a Nagy-Britanniából érkezők száma.


Gyengébbnél is gyengébb évkezdet

Az év eleje hagyományosan a leggyengébb időszaka az ágazatnak még a fővárosban is, azonban a szakmai visszajelzések szerint ez súlyosabb a megszokottnál: csak januárban 10-20 százalékkal csökkent a foglaltság a múlt évhez képest, februárban pedig még nagyobb kieséssel számolnak a hotelek. A gyógyszállodákkal rendelkező vidéki városok kevésbé szenvedték meg a januárt, de a következő hónapra már az ő kilátásaik sem rózsásak, akad olyan vidéki ház, ahol a februári foglaltság fele a tavalyinak.

Jelenleg főként az üzleti és konferenciaturizmusra berendezkedett fővárosi négy-öt csillagos szállodák szenvedik meg a legjobban a gazdasági válságot. A nagyvállalatok ugyanis jelentősen visszafogták a hivatalos utazások számát, lehetőség szerint lemondják a konferencia-részvételeket, továbbképzéseket, tréningeket is. Erőteljesen visszaesett az üzleti és a konferenciaturizmus rendelésállománya a négy fővárosi hotelünkben, de a vidéki négy-öt csillagos, konferenciaközponttal rendelkező szállodáink is csökkenő rendelésszámról adnak hírt - mondja Szabó József, a Hunguest Hotels Zrt. értékesítési igazgatója. Lemondásokat még nem tapasztaltak. Szerinte lesznek olyan rendezvények idén is, amelyeket mindenképp megtartanak, de várhatóan kevesebb résztvevővel: lehet, hogy rövidebbre fogják és kevesebb szolgáltatást kérnek a hotelektől a szervezők. Vidéken a belföldi turizmus és a fizetőképes kereslet alakulásától függ, mire számíthatnak a hotelek. Az biztos, hogy éles árverseny lesz az utóbbi idők megnövekedett kapacitása miatt.


Nehéz előre jelezni

Mivel a helyzet napról napra változik, lehetetlen egy-két hónapnál hosszabbra szóló prognózisokat fölállítani az ágazat kilátásairól. Az utóbbi években egyre inkább rövidült a foglalások és a megérkezés közti idő - nemcsak a szabadidős, hanem az üzleti turizmusban is -, és megesik, hogy több száz fős konferenciára is egy hónappal korábban adnak rendeléseket. Az európai vagy globális üzleti bizalom alakulása nagyon rövid idő alatt javíthat vagy ronthat a szállodaipar kilátásain is - mondja Kovács István. Az biztos, hogy nehéz és a tavalyinál jóval kevesebb bevételt hozó év lesz 2009, és legkevésbé a szabadidős turizmus alakulását lehet megjósolni - tromfol Krausz György, a Best Western Grand Hotel Hungária igazgatója. A legtöbb hotel szigorú költségcsökkentésbe kezd, lehetőség szerint mellőzve az elbocsátásokat. A láncok a közös beszerzés előnyei mellett a feladatok megosztásával is támogatják tagjaikat, és megeshet, hogy egyes tagjaik csak főszezonban lesznek nyitva.


A forint most még segít

A forint-euró árfolyam bevételi oldalon jelenleg még némiképp kisegíti a jellemzően euróban rögzített árakkal dolgozó hoteleket, de egyre szaporodnak az árengedmény iránti kérések a külföldi utazási irodáktól. Egyelőre főleg a brit piacról érkeznek ilyen megkeresések. Ez pedig hosszabb távon lefelé nyomja az átlagárakat, és gyilkos, az önköltséget sem fedező árversenybe kényszerítheti a szállodákat. A közelmúltban jellemzően devizahitelből épített vagy felújított hoteleknél azonban drasztikusan nőhettek a törlesztőrészletek - mondta Kovács István.

Éves szinten két százaléknál nagyobb foglaltságcsökkenésre kell számítania az ágazatnak - mondja Krausz György.

Az ágazat idei kilátásait jelentősen rontja a gazdasági válság hatásain túl az energiaárak emelkedése, a reptéri sztrájk, a Malév körüli bizonytalanság, de a kormányzat által meglebegtetett áfaemelés is. A szállodaipar már évek óta azért lobbizik, hogy kikerülhessen az Európa-szerte egyedülállóan magas, 20 százalékos áfakörből, ami gyakorlatilag leküzdhetetlen versenyhátrányt jelent a környező országokban alkalmazott 5-10 százalékhoz képest.