Feladják a gázfűtést a távhőért - Mi vár a panelben lakókra?

A távhőszolgáltatók számára meghatározó tüzelőanyag árváltozása nagyban függ a dollár-árfolyamtól, és az árfolyamkockázatok viselésére csak kis mértékben alkalmas a szektor; a mostani rendszer pedig nem igazán kezeli az éven belüli változásokat - mondta el Fekete Csaba, a Magyar Távhőszolgáltatók Szövetségének (MaTáSzSz) elnöke, a Főtáv Zrt. vezérigazgatója a lapunknak adott interjúban. Szavai szerint az utóbbi időben több épület tért vissza a távfűtéshez.
Major András, 2011. október 26. szerda, 17:56
Fotó: Napi.hu

- A szeptember végén elfogadott új távhő-koncepció milyen változásokat hozott a szolgáltatók szempontjából? Azt lehet hallani szakmai körökből, hogy egyes településeken túltámogatottak a társaságok.

- A távhőszolgáltatók szempontjából azon volt a hangsúly, hogy ne lehetetlenüljenek el sem a következő fél évben, sem az azt követő időszakban. Úgy gondolom, ez az árszabályozási és támogatási rendszer hosszabb távon is megmarad; mindenképp ezzel kell együtt élnünk, ebben kell gondolkodnunk. Míg korábban az önkormányzatok szabályozták az árakat, a mostani szándék teljesen egyértelmű: központi szabályozás lesz - most ezt kell úgy finomítani, alakítani, hogy működőképes legyen. Az biztos, hogy további egyeztetések lesznek, látjuk az erre irányuló szándékot a minisztérium és az Energiahivatal részéről is.

A rendeletek kiadása előtt is voltak egyeztetések, ugyanakkor úgy látjuk, lehetőség van a korrekcióra. Ebben a formában ezek a rendeletek nem tükrözik teljes mértékben azt a szándékot, amit a törvényalkotó szánt nekik. A MaTáSzSz az előzetes vizsgálatok alapján úgy látja, hogy valóban vannak túltámogatott társaságok - ezért is szeretnénk folytatni a tárgyalásokat.

A fogyasztók számára pedig vélhetően ez a legfontosabb következmény, hogy nem változnak a távhőárak. Számukra minden bizonnyal mellékes, hogy a háttérben hogyan próbálunk meg zöld ágra vergődni támogatási rendszerről és egyebekről a termelőkkel, illetve a döntéshozókkal.

- Milyen hatásokkal számol a szakma a továbbra is érvényes árbefagyasztás kapcsán?

- Az árbefagyasztás költségét valakinek meg kell fizetnie. Jelenleg a villamos energia árába beépített 1 forint 20 fillér szolgálja ezt a célt, ebből a támogatásból lehet az elmaradó bevételek hatását ellensúlyozni.

Másrészt: mind a távhőszolgáltatóknak, mind a távhőtermelőknek van lehetősége arra, hogy hatékonyságnövelés révén hozzájáruljanak a fogyasztói árak szinten tartáshoz. Az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy hatékonyságnöveléssel nem lehet egy nagyon erős indexárváltozást, egy nagyon erős dollár-árfolyamváltozást teljes mértékben ellensúlyozni.

Fontos kiemelni, hogy a távhőszolgáltatás saját költsége a teljes költségtömegnek átlagosan 30 százaléka, míg a fennmaradó 70 százalék a tüzelőanyaggal függ össze. Ebből az következik, hogy ha ebből a 30 százalékból meg is takarítunk 10, vagy akár 20 százalékot, az nyilvánvalóan nem tud ellensúlyozni egy 10-20 százalékos üzemanyag-drágulást. A tüzelőanyag árváltozása pedig nagyban függ a dollár-árfolyamtól; jelenleg is egy nagyon komoly emelkedésnek lehetünk a tanúi.

A kialakított rendszer egy statikus szisztéma, vagyis nem igazán kezeli az éven belüli változásokat. Az árfolyamok változásának persze lehetnek kedvező és kedvezőtlen hatása is, ám ilyen kockázatviselésre a szolgáltatók jelenleg - és azt gondolom a termelők is csak kis mértékben képesek. Valamennyit nyilvánvalóan tudnak ebből tolerálni, de nagyon sokat nem. Piaci környezetben az árbefagyasztás hosszabb távon nem fönntartható megoldás, egyebek mellett az üzembiztonságot is rontja.

Ugyanakkor érzékeljük az árbefagyasztás fenntartására vonatkozó erős kormányzati szándékot, illetve, hogy a negatív piaci hatások minél inkább tompítva jussanak el a fogyasztókhoz. A moratórium a fűtési szezon végéig kitarthat, legfeljebb egy-két városban kerülhet sor korrekcióra. A hatásokat illetően nagyon vegyes a kép - még olyan társaság is akad, amelyik jól jön ki a változásokból. A kétszázalékos nyereségkorlát persze behatárolja a lehetőségeket.

Az önkormányzatok többsége vélhetően nincs abban a helyzetben, hogy többletforrást tudjon cimkézni a távhőszolgáltatásra. A szolgáltatók eddig sem kértek pénzt az önkormányzatoktól, inkább valamennyit beadtak a tulajdonosok - települések, önkormányzatok kasszáiba. A távhőszolgáltatás, ha nem is extrém mértékben, de nyereséges tevékenység volt. Vannak olyan távhőszolgáltatók, amelyek az előzetes számítások szerint a pécsinél is rosszabb helyzetbe kerültek az új szabályozás révén. Mindazonáltal, a szabályozó oldalán nyilvánvalóan nincs olyan szándék, miszerint veszteséget termeltetne a távhőszolgáltatóval.

- Jelenthet-e az új szabályozás átrendeződést a beszállítói oldalon; például a megújulók nagyobb szerepet kaphatnak-e a szabályalkotó szándékának megfelelően?

- Az új szabályozás nincs hatással a megújuló energiák felhasználására, ám a megújulók arányának növelésére abszolút látjuk a szándékot. A Metár (megújuló alapú energiatermelés támogatott átvétele) koncepciója jelenleg véleményezés alatt van, a részletes szabályozás kidolgozását a jövő év közepére ígérték. Ez fogja meghatározni, hogy a megújuló vonal milyen mértékben tud távhőforrás oldalon bekapcsolódni.

Azt azért érdemes elmondani, hogy vannak már futó projektek - a legnagyobb Pécsett, ahol egy korábban elkezdett projekt befejező fázisában vannak. A szektor is érzi, hogy ez az irány, de amíg nem jelenik meg konkrét számokban testet öltő koncepció a biomassza, a geotermia, vagy más megújuló energiaforrás támogatására, addig új befektetői szándékokról nagyon nehéz bármit is mondani. Hiszen a befektetők úgy gondolkodnak, hogy amelyik országban kedvezőbbek a feltételek, ott fognak befektetéseket eszközölni.

Nem gondolom, hogy tőkebevonás nélkül ez megvalósulhat, ám a szolgáltatói szektorban egészen biztosan nincsen annyi tőke, tehát itt mindenképpen komoly külső tőke bevonására lesz szükség ahhoz, hogy elérjük a 2020-as célokat, amelyeket amúgy is nagyon nehéz lesz teljesíteni. Különös tekintettel arra, hogy egy-egy komolyabb projekt végigvitele optimális esetben 5 évet, helyenként inkább többet vesz igénybe.

- Van-e visszajelzés a befektetők részéről az új szabályozásról, például a meghatározott nyereségkorlát kapcsán?

- Külön kell választani a szolgáltatókat és a termelőket; a szabályozó hatóság eltérő mértékű nyerségkorlátot határozott meg számukra. A szolgáltatóknál ez a bruttó eszközérték 2 százaléka, míg a termelők esetében 4,5 százalék. A szolgáltatók esetében - miután önkormányzati tulajdonban vannak - a 2 százalék ugyan nem mondható nagyon soknak, de azt sem gondolnám, hogy tönkretenné őket; ez egy élhető helyzetet jelent.

A termelői oldalon a 4,5 százalék egy új befektetésnél nem csábító. Nem hiszem, hogy ez új beruházásokat vonzana; nyilván az új beruházásokhoz ennél magasabb megtérülésre van szükség. A már megvalósult beruházásoknál pedig a tulajdonosok fogják eldönteni, hogy milyen stratégiát követnek a 4,5 százalék ismeretében.

- A fűtési szezon elején járunk; várhatóak-e kellemetlen lépések, leépítések, avagy a korábban vizionált tömeges bedőlés a szektorban?

- Nem riogatnék a tömeges bedőlés rémképével, sem azzal, hogy nem lesz hőszolgáltatás. Ha nagyon kellemetlen helyzetbe kerülnének egyes távhőszolgáltatók, akkor szükség lehet közvetlen beavatkozásra.

Arra a kérdésre jelenleg nem tudok válaszolni, hogy várható-e tömeges leépítés az ágazatban; minden cég maga fogja eldönteni, hogy milyen változásokat szeretne. A szektorban szükség van változásra, de a lehetőségeket szolgáltatóként külön-külön kell értékelni. Vannak, akik már előrébb tartanak azon az úton, hogy megreformálják, piacibbá tegyék a távhszőlgáltató céget; és vannak akik ebben még hátrébb tartanak. Egyes esetekben a kiszervezés, leépítés is vezethet hatékonyságnövekedéshez, de mivel ez a költségeknek legfeljebb a 30 százalékát érintheti a fenti okok miatt.

- Mi a helyzet a kintlévőségekkel, változik-e az ügyfelek száma?

- Szolgáltatónként más és más a helyzet; van, ahol a kintlévőségek komoly problémát jelentenek. Egyébként, a távhőt sokszor drágának minősítik, de ha valaki reálisan összehasonlítja a költségeket a gázfűtésével, és beleveszi a gázkazán beszerzési költségét, üzemeltetését, időnkénti lecserélését - és nem csak a gázszámlát hasonlítja össze a távhőszámlával, akkor azt fogja tapasztalni, hogy a távfűtés nem drága. Persze, ebben benne van az áfaelőny is - enélkül bizony más lenne a helyzet.

Vannak települések, ahol meglehetősen magas a távhő ára - ott biztosan szükség van intézkedésekre hogy az egyensúly javuljon. Ami a lekapcsolódásokat illeti: vannak olyan épületek, amelyek visszatértek a távfűtéshez, miután korábban leváltak. Sok helyen gázkazánra váltottak, ám most, hogy időszerű lenne a felújítás, rájöttek, hogy itt bizony 10 évente komoly összegeket kell rákölteni a rendszerre - így inkább visszatérnek a távhőhöz. Ma tehát a távhőre kapcsolódás a jellemző.

- Az alakuló új lakossági árképlet kialakításában részt vesznek-e a MaTáSzSz részéről, lehet-e már konkrétumokat tudni a koncepcióról?

- Bízom benne, hogy ez a tél apróbb korrekciókkal el fog telni. Ezután viszont olyan árszabályozáshoz kellene jutni, ami hosszabb távon működőképes és áttekinthető lesz. Hogy ez pontosan milyen lesz, azt nem tudom - erről nincs információnk.  A szövetség elképzelhetőnek tartja egy benchmark típusú szabályozás felépítését, ami azt jelentené, hogy bizonyos tényezők figyelembe vételével egy lényegesen egységesebb rendszerben lehetne meghatározni a távhő árát - ettől a konstrukciótól a jelenleginél nagyobb összehasonlíthatóságot is várok. A jelenleginél egységesebb árrendszer elképzelhető, teljesen uniformizált szisztéma azonban a feltételek szóródása miatt nehezen.

Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az elmúlt 20 évben kialakultak helyi tarifaképzési szokások, amelyekkel megbarátkoztak a fogyasztók. A legszerencsésebb az lenne, ha szétválna a szociális támogatás és az árpolitika. Nem csupán az áremelési tilalom inti önmérsékletre a szolgáltatókat.

Amennyiben az árbefagyasztás megszűnne, a szolgáltatók akkor sem emelhetnék szabadon a tarifákat, hiszen a földgáz támogatott árai továbbra is erős viszonyítási pontot adnának a versenykörülmények között. Amennyiben a földgáz oldalán megszűnne a keresztfinanszírozás és a távhőszolgáltatóknak a piaci gázárakkal kellene versenyezniük, az sokkal tisztább helyzetet teremtene.

Az árbefagyasztással nem csupán a rászorulókat támogatjuk, ráadásul a fix tarifák nem ösztönzik takarékosságra a fogyasztókat. Ezen túl, nyomott árak mellett az energiahatékonysági fejlesztések jóval kisebb megtérülést ígérnek, mint tiszta piaci körülmények között.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

csoro21, 2011.10.29 19:35

Mire fel a " VILLAMOS ENERGIA ÁRÁBA BEÉPÍTETT"1.20Ft fedezi a TÁVHŐ befagyasztását.Miért több millió áram fogyasztó segíti ki a távfűtést.Itt a cucilizmus?Mi a gázfűtéses panelban fagyoskodunk mert arany áron van a gáz.(konvektor zabálja)Szemben a távhős panelban shortba ,gatyába flangálnak és a terasz ajtó is nyitva.Mindenki fizesse amit fogyaszt.Vegyék ki az áramszámlából az 1.20Ft.Mert ez LOPÁS,CSALÁS,IGAZSÁGTALANSÁG!!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

oldwiseman, 2011.10.26 21:21

nem szeretnék riogatni, de mivel a távfűtött -zömmel panel nyomortelepi- házakban nem a felső 10ezer él, ezért az idén télen borítékolható a távfűtő cégek tömeges padlóra kerűlése, üggetlenűl attól, hogy egyéb fűtési módokhoz képest olcsó, avagy drága-e a távhő. Mivel egyáltalán nem jól tartunk a megújuló energiák által működtetett fűtőművek tekintetében -talán Pécs az egyedüli üdítő kivétel-, ezért egy esetleges gáz áremelés méginkább nehéz helyzetbe hozhatja az ágazatot. Sajnos, egy újabb érv, mely a panel nyomortelepek mielöbbi módszeres elpusztítása mellett szól. Persze, ha majd bekövetkezik a budapesti és agglomerációs cégek fokozatos vidékre telepítése, akkor úgyis okafogyottá fognak válni az amúgy sem emberi léptékű, nem a XXI. századba való panelfalanszterek. Lejárt az "kihordási idejük"...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html