Végül lehúzatták velük a rolót

Január végén még az volt a terv, hogy az NHB Bank maga értékesítheti eszközeit, de március közepén végelszámolást rendelt el a jegybank a hitelintézetre. Az akkor még Szemerey Tamás tulajdonolta bank működési engedélyét március 14-én bevonta a jegybank, majd megkezdődött a betétesek kártalanítása már elkezdődött. Azóta a banktól megvált Matolcsy György unokatestvérének érdekeltsége a BanKonzult kft., helyét egy furcsa szingapúri hátterű cég vette át.

A pénzintézethez még tavaly december 18-án rendelt ki felügyelőbiztos az MNB.

A Penny kirobbantotta a tejháborút

Március 21-én a Penny Market bejelentette, hogy 135 forintért adja az akciósan a szlovák tartós (uht) tejet, amire a hazai szereplők kellő ingerültséggel reagáltak. A konfliktus egy hallgatólagos megállapodás miatt robbant ki: a kormány ugyanis januártól 5 százalékra csökkentette többek között a tartós tejek áfáját, ezzel több tízmilliárdos bevételről mondott le. Konkrét szerződés vagy megállapodás nem született arról, hogy cserébe a kereskedők a magyar termelőktől, feldolgozóktól veszik majd a tejet, ez ugyanis részben az uniós szabályok szerint nem is lehetséges. Ugyanakkor a tejpiaci szereplők és a kereskedők tartották magukat ehhez az elváráshoz. A Penny később azzal magyarázta a lépését, hogy a magyar szereplőktől nem tudtak ekkora volumenben tejet beszerezni.

Amióta levegőben lóg a Fidesz

Végül nem sikerült békésen rendezni a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) konfliktusát, amely a Jean-Claude Juncker EB-elnököt és Soros Györgyöt ábrázoló kormányplakátok miatt robbant ki a pártszövetség a magyar szervezet között. Pedig az EPP bizottsági elnöki posztra jelölt politikusa, Manfred Weber CDU-s politikus még Budapesten is tárgyalt Orbán Viktorral és ultimátumot is adott a magyar félnek. De hiába volt a három nem nehezen teljesíthető követelés egyike az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke "azonnal és végérvényesen leállítsa kormánya Brüsszel elleni kampányát", valamint az, hogy a kormányfő kérjen bocsánatot a pártszövetség többi tagjától, illetve az, hogy biztosítsa a Közép-európai Egyetem (CEU) megmaradását Budapesten, a nagyobbik kormánypárt egyiket sem teljesítette.

Ezt követte a néppárt március 20-i kongresszusán a szavazás, ahol a Fidesz belekezdett egy kommunikációs játékba, amikor már borítékolható volt, hogy nem kérnek belőlük a szövetségeseik: kezdeményezték a saját felfüggesztésüket. Innentől a magyar narratíva az lett, hogy a kormánypárt indítványára valójában önfelfüggesztés történt, míg az európai pártoké az, hogy mindegy, hogy ki kezdte, az eredmény számít, és az az, hogy elvették a Fidesz jogait a szövetségen belül.

A felek kijelöltek három bölcset, akik aztán erről tárgyaltak. De december közepére Manfred Weber már arról beszélt, hogy a Fidesz nem tett eleget és már ő sem látja szívesen a magyar tömörülést az EPP-ben. Várhatóan az ügy majd csak 2020 februárjában, vagy tavaszán zárulhat le, addig pedig marad az (ön)felfüggesztés.

Ukrajna komédiást, Szlovákia nőt

Szlovákiában március 16-án az első, március 30-án tartották az elnökválasztás második fordulóját, ahol papírforma szerint buktak a hagyományos politikai erők és egy kívülről érkező független jelölt, Zuzana Caputova nyerte el a tisztséget. Ezzel ő lett az ország első női elnöke mindössze 45 évesen. Mozgalma, a Progresszív Szlovákia pedig hirtelen a legnépszerűbb párt lett az országban, aminek az EP-választásokon meglett az eredménye: magasan nyertek koalíciós partnerükkel, az Együtt (Spolu) tömörüléssel és 4 mandátumot szereztek Brüsszelben (és Strasbourgban).

Az ukrán elnökválasztás március 31-i első fordulójában lényegében világossá vált, hogy szintén egy politikán kívülről érkező személy, Volodimir Zelenszkij lesz az új államfő. Furcsa módon már kipróbálta magát a poszton korábban is, igaz, csak A nép szolgája című tévésorozatban egy szerepként. Részben ez a műsor alapozta meg népszerűségét. Már Petro Porosenkó leköszönő elnök is úgy kampányolt a második fordulóra, hogy lényegében biztosra vette, április 21-én is Zelenszkij nyer majd.

Megmutatta másik arcát a terrorizmus

Március 15-én ámokfutó, jobboldali szélsőségesek az új-zélandi Christchurchben két mecset ellen követtek el terrortámadást. A fegyveres merényletben összesen 50 ember vesztette életét, 48 pedig megsérült. A rendőrök négy embert vettek később őrizetbe, de máig az egyetlen megvádolt elkövető a 28 éves ausztráliai Brenton Tarrant. A férfi korábban az interneten - akár csak az iszlám szélsőséges - egy hitvallást is közzétett, amelyben a muszlim térhódítás ellen kelt ki. Hőseként emlegette például Hunyadi Jánost is, részben a miatta való rajongásból járt Magyarországon is egy évvel korábban. Új-Zélandon a támadás után érdemben és jelentősen szigorították a fegyvertartást, a lakosság pedig aktívan részt vett a fegyverek beszolgáltatásában.

Megállított valamit Brüsszel: az órát

Március 26-án az Európai Parlament a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött. De hogy a piacokat ne forgassa fel a változtatás, az EP-képviselők egyeztetésre kérték fel a tagállamokat és az Európai Bizottságot annak érdekében, hogy eldőljön, a téli vagy a nyári időszámítás marad.

Az Egyesült Királyság pedig egy több körös szenvedés után, nem tudta tartani a március 29-i eredeti határidőt az unióból való kilépésre. Kérvényezték a brexit elhalasztását, melyet első körben 2019. október 31-ig napolták el a folyamatot.