Fellazulhatnak a német-magyar gazdasági kapcsolatok

Sok területen javult Magyarország gazdasági megítélése, de az kiterjedt korrupció, illetve az átláthatóság és a szakképzett munkaerő hiánya komolyan ront a helyzeten. A német-magyar gazdasági kapcsolatokat kezdi aláásni a szakképzett munkaerő hiánya.
Szabó Dániel, 2017. április 12. szerda, 13:11
Fotó: Napi.hu

Egyre inkább fékezi a magyar gazdaság bővülését a szakemberhiány. A magyar munkaerőpiac minőségi és mennyiségi adottságai mindig csábítók volt a külföldi cégeknek, de ez az előny elúszott − mondta Dale A. Martin, német-magyar gazdasági kamara (DUIHK) elnöke. A leginkább az fogja vissza  a befektetési kedvet, hogy elfogyott a szakképzett munkaerő Magyarországon, miközben az örömteli, hogy a gazdasági mutatók javultak az elmúlt években, valamint több korábban erősen kritizált területen - így a közigazgatás, az adórendszer és a jogbiztonság tekintetében - jobb lett a helyzet.

A gazdasági szereplők 75 százaléka elégedetlen a jelenlegi helyzettel, a külföldi cégek harmada pedig azt állítja, hogy korlátoznia kellett folyó tevékenységét is − derül ki a kamara konjuntúrajelentéséből. A cégek a meglévő munkaerő újraelosztásáért harcolnak, miközben a bérverseny a kkv-szektort, a legnagyobb foglalkoztatót érinti a leghátrányosabban. A vállalatok 45 százaléka tervezi új dolgozók felvételét. Csak 11 százalékuk gondolkodik létszámcsökkentésben.

Akcióba lépnek

A kamara ezért több konkrét lépést tesz a helyzet javítása érdekében. Mindenekelőtt kiemelten foglalkoznak majd a szakképzéssel. Pályázatot indítanak a megbízható munkáltatók felderítésére, ami azt jelenti, hogy többszázas mintán felmérik a dolgozók elégedettségét. Road show-t indítanak "Tech csajok" címen azzal a céllal, hogy népszerűsítsék a hiányszakmákat − a természettudományi, informatikai, műszaki területeket − a nők körében. Emellett vidéki körútra indulnak, hogy területspecifikusan mérjék fel a magyar a munkaerő állapotát. A felismert jó gyakorlatokat megosztják a vállalatok között is.

Leszakadóban a régiótól

A cégek a tavalyi évhez képest rosszabbnak látják a hazai közbeszerzések átláthatóságát és a korrupciós helyzetet. Az előbbivel 68 százalékuk elégedetlen, miközben csak nyolc százalékuknak van erről pozitív véleménye − derült ki Dirk Wölfer, a kamara szakértője, a konjunktúrajelentés felelőse ismertetőjéből.

A korrupciós helyzettel kapcsolatban még borúlátóbbak a vállalatok: miközben a régiós országokra átlagosan 3,6-os osztályzatot adtak egy ötfokú skálán, ahol az egyes a legjobb osztályzat, addig Magyarország ebben a mérésben − az elmúlt években folyamatosan rontva helyzetén − majdnem 4-est kapott. Ezt rossz osztályzatot alátámasztja, hogy a Transparency International listáján a hatvanadik helyen van Magyarország a legkevésbé korrupt országok listáján.

A kormány több intézkedést is hozott az elmúlt időszakban, hogy a korrupciót visszaszorítsa - mondta el Lepsényi  István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár az eseménye. Említette többek között az elektronikus közbeszerzési rendszer elindítását, valamint a közbeszerzési eljárások év elejével bevezetett szigorításait.

A befektetési kedv is romlik

A vállalatok mintegy 20 százaléka azt mondta, hogy a munkaerőhiány erősen befolyásolhatja a beruházási kedvét. A konjunktúrajelentés szerint a nagy, exportra termelő, feldolgozóipari vállalatok hajlandók növelni beruházásaikat.

A már az országban lévő cégek 75 százalék fektetne be újra Magyarországon, miközben a régiós listavezető Lengyelország esetén 90 százalék ez az arány. A legvonzóbb befektetési helyszínek sorrendjében hazánk a kilencedik, miközben Csehország az első, Lengyelország a második, Szlovákia a harmadik, Észtország a negyedik, Szlovénia az ötödik. Magyarország 10-12 éve még az ötödik helyen szerepelt.

Magyarország tavaly is 9. volt a listán, de a stagnálás azt eredményezte, hogy az ország relatív megítélése romlott.

A befektetői hangulatindex viszont folyamatosan javult az elmúlt években. Tavaly húsz pontra emelkedett Magyarország megítélése − ez egyébként általában követi a GDP alakulását. A konjunktúrafelmérés szerint az exportáló cégek 55 százaléka számít jó évre, mindössze nyolc százalékuk tart a tavalyinál rosszabb időszaktól. Az optimizmus oka vélhetően az, hogy az elmúlt évhez képest jóval több uniós forrás válik elérhetővé az idén.

HOZZÁSZÓLÁSOK