Fontos szavazást volt kénytelen elhalasztani múlt héten az Európai Bizottság (EB). A tervek szerint Viviane Reding alapvető jogokért felelős uniós biztos október 23-án prezentálta volna a nemek közötti egyenlőtlenség ellensúlyozását szolgáló kötelező női kvóta bevezetéséről szóló tervezetet, amely szerint a tőzsdén jegyzett vállalatok felügyelőbizottságában 2020-ig legalább 40 százalékra kellene emelni a női tagok számát. A kvóta nem teljesítése szigorú szankciókat is maga után vont volna, bár ezt a jelenlegi verzió szerint már csak a tagállamok megítélésére bízták volna. A tervezet elfogadásához − és így az európai parlamenti vitára bocsátáshoz − a 27 tagú biztosi testületben egyszerű többség kellett volna, ám a bizottság jogi szolgálata a tervezet jelenlegi formáját uniós jogba ütközőnek vélte. A jogászok szerint a tagállamokat nem lehet a 40 százalékos női kvótára kötelezni, bár tehetnének többet a döntéshozó testületekben a nemi diszkrimináció ellensúlyozása érdekében.

Reding érvelése szerint szükség van a kvótára, miután az EU-ban a vállalatok igazgatósági tagjainak 86,5 százaléka, e testületek vezetőinek pedig 97,5 százaléka férfi. A kötelező női kvótáról szóló javaslat viszont sajtóértesülések szerint meglehetősen népszerűtlennek bizonyult több uniós tagállamban, de a biztosi testületet is megosztotta. A kilenc női biztosból például öt a javaslat ellen foglalt állást, a férfiak részéről viszont többen − köztük a finn Olli Rehn pénzügyi, illetve a francia Michel Barnier belső piaci biztos − a tervezet mellett álltak ki.

Viviane Reding szerint legalább 40 százalékra kellene emelni a nők arányát az fb-kben
Kép: Reuters

Magyarország nyolc másik tagországgal együtt levélben tiltakozott a kötelező kvóta bevezetése miatt Viviane Redingnél: az aláírók osztják a bizottságnak azt a nézetét, hogy a tagállamokban és szerte Európában támogatni kell a nők vezető pozícióba jutását, de az ezt célzó intézkedéseket szerintük nemzeti szinten kell kidolgozni és megvalósítani, nem pedig európai szinten kell kötelező érvényűen szabályozni. Több tagállamban már most is léteznek önkéntes vagy szabályozási alapon működő, az esélyegyenlőséget elősegíteni hivatott rendszerek, ezek hatékonyságának megítéléséhez viszont több időre lenne szükség. A magyar kormány pedig egyszerűen úgy gondolja: a férfiak és a nők esélyegyenlőségének szabályozása a vállalati szférában nem az EB dolga.

Egyes kritikák szerint a nők foglalkoztatásában az ilyen kötelező érvényű szabályozás inkább káros hatásokkal járna, miután a nőket nem az érdemeik miatt vennék fel, hanem csak azért, hogy kipipáljanak egy kötelezettséget. Az európai nők lobbiszervezete viszont úgy vélte, hogy a javaslat elfogadásának akadályoztatásával az uniós végrehajtó testület mint a szerződés őre a saját hitelességét ássa alá, miután feladata lenne a nemek közötti egyenlőség előmozdítása. A lobbisták szerint az elmúlt hónapok során annyira felpuhították a tervezetet, hogy az már annak értelmét is megkérdőjelezi. A tiltakozó tagállamok levelére válaszként pedig azt mondták: a kiszivárogtatott változat "túl gyenge, hogy ellenezzék", miután csak a nem végrehajtó pozíciókra vonatkozott volna és a legnagyobb tőzsdei cégekre, ráadásul a szankcionálást is a tagállamok belátására bízta volna. "Hova lehet ezt még tovább gyengíteni?" − fogalmaztak. Gurmai Zita szocialista európai parlamenti képviselő a vita elhalasztását követően egyenesen Reding biztost hibáztatta azért, hogy "képtelen volt politikai ambícióin túllépve sikerre vinni egy kiemelt jelentőségű ügyet", aminek szerinte "nagyon súlyos következményei lesznek." A jelenlegi állás szerint Viviane Reding november 14-én prezentálja ismét a biztosi testület előtt az újabb, "kompromisszumos" tervezetet.