A Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset kiinduló pontja az, hogy a később meghalt személy elmegy a házi orvosához, aki torokgyulladást állapít meg nála és javasolja: hagyja abba a dohányzást és sportoljon. Miután nem javul az állapota visszamegy az orvoshoz, aki tüdőgyógyászhoz utalja és megszünteti a betegállományát. Az illető pár hét múlva rosszul lett az autóban és meghalt - mint utóbb kiderült - infarktust kapott.

A hozzátartozók beperelték a háziorvosi szolgálatot működtető céget és a kezelő orvost is. Vagyoni- és nem vagyoni kártérítést akartak, de előbb csak azt kérték a bíróságtól, hogy állapítsa meg a két beperelt felelősségét (ezt hívják közbenső ítéletnek).

Az első fokú bíróság megállapította, hogy a kezelés nem volt megfelelő, ezért a cég és a kezelő orvos egyetemlegesen felelős (a kártérítést bármelyiküktől követelhetik majd a hozzátartozók a következő perben, amikor már kimondják a kért összeget is).

A cég és az orvos fellebbeztek, a másodfokú bíróság - immár jogerősen - kimondta: a cég 40 százalékban felelős, de a kezelő orvosnak csak akkor kell fizetnie, ha a cég vagyona nem lenne elég a kártérítés kifizetésére.

Ezt követően ugyanők felülvizsgálatot kértek a Kúritól, amely megváltoztatta a jogerős ítéletet és kimondta: a háziorvosi szolgálatot működtető cég tartozik teljes felelősséggel a nem megfelelően kezelt személy haláláért.

Képünk forrása: Pixabay