Felvásárlások Magyarországon - mutatunk minden érdekességet!

Ismét összeszedte az EY, hogy milyen magántranzakciók volt tavaly itthon és a régióban. Vannak érdekességek.
Dzindzisz Sztefan, 2017. március 9. csütörtök, 11:20

Tavaly 1165 lezárt tranzakció volt a régióban, ami minimális csökkenés az azt megelőző évhez képest, ezen üzletek értéke pedig elérte a 47,7 milliárd dollárt - mondta el Dezse Margaret, az EY partnere, amikor csütörtöki sajtótájékoztatóján bemutatta, a cég közép- és dél-európai régió összeolvadási és felvásárlási (M&A) piacának elemzését.

Az elköltött összeg már 10 százalék feletti növekedést jelent, ami főleg annak köszönhető, hogy 2016-ban megugrottak a megaüzletek, azaz az egy milliárd feletti szerződések. Igaz, ezzel együtt a 100 millió dollár feletti dealek még mindig csak az összes üzlet 3,9 százalékát adják. Az átlagos érték egyébként 385 millió dollár volt, ami minimális emelkedés az azelőtti 361 millió dollárhoz képest.

Az itt bemutatott számok nem pontos összeget takarnak, hiszen az EY a nyilvános adatokból dolgozik, így elképzelhető, hogy alábecsülték a számokat - vélte Dezse. Van olyan deal ugyanis, ami nem nyilvános, vagy ha az is, akkor nem közlik az összeget. Itthon például csak az üzletek 26 százalékában nyilvános a vételösszeg - mondta Dezse, aki szerint ez nem kiugró adat, hiszen négy éve is hasonló adat volt. Utána, valószínűleg a Jeremie-programnak köszönhetően nőtt az átláthatóság (48 százalékra), ám idén ismét csökkent.

2016-ban Csehország, Törökország és Lengyelország volt a régió legaktívabbja, míg a szektorokat nézve nem meglepő módon az IT-vezet (198 üzlet), amit a feldolgozóipar (148 üzlet) és a szolgáltatások (104 üzlet) követnek.

A részleteket nézve, az látható, hogy amíg a cseheknél 288 tranzakciót mértek (a 2015-ös 185-höz képest), addig a lista végén álló Szerbiában csak 13-at. Itthon 110-et mértek, ami 20-al kevesebb, mint egy évvel ezelőtt, ezzel pedig tavaly már kiestünk a növekedő országok közül, ahova 2016-ban csak Csehország, Görögország, illetve Horvátország fért fel. A magyar adat egyébként az összes tranzakció 9,4 százalékát hozza. A megugró cseh adat pedig főleg a megugró ázsiai érdeklődésnek köszönhető Dezse szerint, illetve annak is, hogy az elmúlt időszakban gyengélkedett a cseh korona, így pedig jobb üzletet lehetett az országban kötni.

Bár az összesített listán a második helyet foglalja el Törökország 273 tranzakcióval, ám ez jelentős csökkenés az előző évihez képest, amit a politikai helyzet változásával magyarázott Dezse.

Amennyiben az üzletek által megmozgatott összeget nézzük, úgy lengyel vezetést látunk 11,62 milliárd dollárral, őket a csehek követik 9,93 milliárddal, míg a képzeletbeli dobogóra Törökország fért fel még 7,34 milliárddal. Magyarország ehhez képest jelentősen le van maradva: itthon mindössze 1,61 milliárd dollárt mért az EY.

Átlagosan a legtöbb pénzt az élelmiszeriparnál költötték, 344 millió dollárt, amit jelentős lemaradással követett a bank és pénzügyi szolgáltatás (175 millió dollár), majd a telekommunikáció és média szektor jött 113 millió dollárral. Magyar adatot viszont nem közöltek, Nagy Ferenc, az EY senior managere szerint viszonylag kicsi az üzletszám, így egy-egy nagyobb felvásárlás el tudja vinni az átlagot, így nem valós helyzetet mutatná.

Kik veszik a magyar cégeket?

Itthon 15 százalékos csökkenést mértek a tranzakciószámban, ami főképp a Jeremie-program lezárásának köszönhető. Az 1,61 milliárdos összeg 6 százalékkal magasabb, mint 2015-ben, ám ebben például nincs benne a Dreher-üzlet, mivel ott nem közölték az összeget. Érdekesség, hogy százmillió fölé mindössze négy üzlet ment: amikor a CA Immo megvette a Millenium Tower Irodakomplexumot 197 millió dollártért, amikor a Richter Gedeon megvette a Finos Holdingot 194 millióért, amikor a Coast2coast a Scitec Holdingot 170 millióért és amikor az IMB 130 milliót fizetett az Ustreamért.

Abban viszont nincs változás, hogy a helyi ügyletek vannak többségekben, azaz amikor magyar cég vesz például magyar céget. Ugyanakkor ez nemcsak Magyarországra jellemző, az egész régióban ez látható - mondta Nagy. Itthon ez az arány egyébként 54 százalék, míg a térségben 52. Érdekesség, hogy már a magyar cégek is egyre inkább kacsingatnak külföldre, ám ez még mindig csak az összes üzlet 9 százalékát adja.

Amennyiben azt nézzük, hogy kik vásárolnak magyar céget, akkor Ausztria vezet 6 ügylettel, őket az USA követi 5 deallel, míg a harmadik helyen 4-4 üzlettel megosztva a német és cseh vevők állnak.

Nagy elmondta azt is, hogy itthon mindig a régióhoz képest volt eltérés, hiszen a Jeremie-program miatt mindig magasabb volt a pénzügyi befektetők aránya. Ez így volt 2016-ban is, amikor ez 32 százalék volt itt, míg a régiós átlag 22 százalék, Horvátországban például mindössze 7 százalék.

Magyarországon a feldolgozóipar volt a legvonzóbb terület 15 ügylettel, ezt a szolgáltatások követte 13-al szerződéssel, majd az IT, ingatlanpiac, telekommunikáció és média, illetve a bank és pénzügyi szolgáltatás jött 12 üzlettel.

A Jeremie-program lezárása az EY szerint nem feltétlenül hozza magával az idei tranzakciószám csökkenését, hiszen egyrészt nem tudni mekkora növekedés jön az ezen kívüli befektetői körökből, illetve azok a cégek, ahova korábban már befektettek, elképzelhető, hogy eladják majd. Dezse ezzel kapcsolatban elmondta, hogy mindig lesznek érdeklődő befektetők, akik bővülni szeretnének, ahogy olyan cégek is, amiket érdemes lesz majd megvásárolni.

HOZZÁSZÓLÁSOK