Fokozatosan tűnik el a forgatható vagyon az országból

A magyar privát banki ügyfelek is megkapják ugyanazokat a szolgáltatásokat, mint külföldi társaik, a lemaradás minimális. A szektor – a bankok nehézségei ellenére - bővül, ám nehézséget okoz, hogy sokan továbbra is inkább külföldön tartják a vagyonukat.
Dzindzisz Sztefan, 2012. július 19. csütörtök, 15:59
Fotó: Napi.hu

Még mindig nehéz az itthoni prémium banki szolgáltatásokról beszélni, hiszen amit ma annak neveznek az önbecsapás: nem látunk mást, mint a klasszikus lakossági portfóliók kettéválasztását, a prémiumban van a jó, a lakosságiban a rossz portfólió - mondta Bálint Attila, a Friedrich Wilhelm Raiffeisen igazgatója. Szerinte - bár a prémium kategóriának meglenne a maga helye a piacon - nem a private banking ügyét szolgálja, hogy valakinek már viszonylag szerény, ötmilliós megtakarítással egyedi szolgáltatásokat nyújtanak. Pozitívumnak nevezte viszont, hogy a prémium ügyfeleken belül is megjelent az ügyfél alapú kiszolgálás.

Nem értett ezzel egyet Haás Péter, az OTP Bank igazgatója, aki szerint azoknál a szolgáltatóknál, akik univerzális modellben gondolkodnak, ott kézenfekvő a prémium szegmens. Abszolút logikus folyamat része ez tehát - mondta Haás -, arra kell figyelni, hogy az ügyfélkezelésben legyenek benne azok a differenciált pontok, amitől azt nyújtja a privát, és a prémium ügyfélnek, amire annak igénye van.

Profitkényszer vs ügyféligény

A privát banki szolgáltatási szektornak egy univerzális bankon belül nem mindig egyszerű megfelelnie az elvárásoknak, mivel hiába húznák ki magukat, hogy mellettük szólnak a szép számok, szép sikereket értek el, a menedzsment részéről az egész bankot egy nagy családnak tekintik, ahol mindenkit ugyanannyira szeretnek - adott képet a bankok belső világáról Bálint Attila, aki hozzátette, hogy az önkép tehát szép, de ez nem mindig látszik meg a vezetőség hozzáállásán.

Hasonlóan vélekedett Haás is, aki szerint az ügyfélkiszolgálás szép dolog, ám ez nem mindig egyeztethető össze a bank stratégiájával, amit jelentősen meghatároz a növekedési és profitkényszer.

Megvágott büdzsék

Bár költségcsökkentésről nem beszélt Bálint Attila, annyit elismert, hogy csökkent a marketingre költhető összeg nagysága, és volt néhány olyan fejlesztés is, amit inkább későbbre halasztottak. Ugyanakkor sikerült fenntartani a növekedési potenciált, ahogy néhány munkatárs fizetését is meg tudtuk emelni - mondta Bálint.

Az MKB korábbi években keletkező vesztesége a privát ügyfelekkel foglalkozó szektort is visszavetette, így például visszavágták az ösztönzési rendszert, és nincsenek fizetésemelések sem - mondta Katona Ildikó, az MKB Bank ügyvezető igazgatója. Szerinte kérdés, hogy ez a folyamat mikor tud megfordulni, hiszen - a többivel ellentétben - ennek a szektornak nő a jövedelmezősége. Itt jön ki, hogy ez nem egy önálló szervezet, ők szenvedik el a bank többi részének veszteségeit, így hiába tartják őket a zászlóshajónak, egyelőre annak tudnak örülni, hogy nincsenek elbocsátások és változatlanul hagyták a marketing költségeiket.

Amennyiben banki szinten vannak kihívások, úgy természetes, hogy az lecsapódik a privát ügyfelekkel foglalkozó részlegen - értett egyet kollégáival Haás. Náluk azonban a költséggazdálkodás változatlan maradt, így meg tudják lépni azokat a fejlesztéseket, amiket korábban elterveztek. Azt viszont ő is elismerte, hogy visszaesett a marketingre és a szakértőkre költhető összeg nagysága.

Fordulóponthoz értek

Haás szerint az itthoni portfólióknak nincs szégyenkeznivalójuk a külföldi társaikkal szemben, mivel, bár van néhány lemaradás - például a generációkon átívelő szolgáltatások esetében -, az értékajánlatok rendben vannak. Így amivel ki lehet tűnni, az a vagyonkezelés, amiről a private banking szól - mondta az OTP szakértője. Szerinte fordulóponthoz értünk, mivel régebben mindenki az ügyfél profilja alapján állította össze a portfóliót, semmint a piaci taktikai megfontolások alapján. Ez változóban van, minél rugalmasabban kezeli valaki a portfóliókat, annál nagyobb sikereket érhet el - magyarázta Haás.

A piacnak van egy sajátossága: aki elégedetlen, az szívfájdalom nélkül vált banki szolgáltatót - mondta Bálint Attila. Éppen ezért szerinte az ügyfelelégedettség a legfontosabb, ami azért is könnyíti a dolgukat, mert ma ez már egy mérhető fogalom. Ebben pedig nagy szerepe lehet a tanácsadónak - vette át a szót Katona, aki szerint persze fontos dolog a hozam, de a személyes kapcsolat megléte még fontosabb.

Egy ciprusi bankcsőd hozhatja haza a pénzeket

Én személy szerint azt olvastam, hogy 36 milliárd forint áramlott vissza az országba az adóamnesztia folytán, hogy ez sok, vagy kevés, az sok tényezőn múlik - mondta Haás. Amennyiben azt nézzük, hogy Nyugat-Európában ennél sokkal nagyobb összegek vándoroltak vissza, akkor bukás, ha azonban azt nézzük, hogy volt már itthon néhány hasonló sikertelen próbálkozás, akkor akár sikernek is felfoghatjuk.

Szerinte tavaly decemberben, illetve idén januárban amikor messze volt még az IMF és a forint árfolyama is negatív csúcsokat döntögetett, mintegy 100 milliárd forint áramolhatott ki külföldre. Nem csak a pénzek kivitele a gond, hanem azért is tűnik el a forgatható vagyon, mert azt például aranyba, földekbe fektették - tette hozzá Bálint. A vagyon visszahozatalában sokat segíthetne egy IMF-megállapodás, ám Haás nem optimista: ha azt látja mindenki, hogy több hullámban viszik ki a pénzt, akkor többször is meggondolja, hogy érdemes-e hazahozni a vagyonát.

Az MKB sem érzi igazán az adóamnesztia hatását, néhány milliárd ugyan visszatért, ám a 36 milliárdnak csak jóval kisebb hányada jelent meg a bankszámlákon - emelte ki Katona, aki azonban hozzátette, hogy így sem pesszimisták, bíznak benne, hogy idővel a pozitív változásoknak köszönhetően - például egy IMF-megállapodás, vagy a forint erősödése - meggondolják magukat az emberek és hazahozzák a vagyonukat. Szerinte ezt a folyamatot erősítheti akár az is, hogyha csődbe mennek a ciprusi bankok, mivel sokan oda vitték a pénzüket.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

melos, 2012.07.19 19:15

@tamas970:

"Az olaszok már 92-ben megcsinálták, a németek meg most ötletelnek róla, hogy "egyszeri"(? aztán 5év múlva meg "mégegyszeri"?) 10%-os adót/kötelező kötvényvásárlást vezetnek be."

Ahogy a francia is mondta ma már sokkal könnyebb nagyobb pénzt mozgatni. 92ben még hol volt pl. internetbank?

Ha egy ilyen intézkedést nálunk bevezetnek, még aznap megy ki a pénz külföldi számlákra praktikusan itthoni ft. folyószámla-> jóarcú kapcsolódó devizaszámla (EUR), -> külföldi számla praktikusan szomszéd (szlovák, osztrák?), forex, aztán mehet komoly tőkeáttétellel a forint , meg az otp ellen a móka, és zsíros hasznot lehet kasználni.

Egy ilyen intézkedésnek ugyanolyan hatása lenne mint a végtörlesztésnek, felhívás táncra az intézményi spekulánsoknak, aztán nincs más csak beállni a szél útjába.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

francois, 2012.07.19 18:55

@tamas970:
Az biztos, hogy egy ciprusi bankcsőd esetén jó esetben is csak a betét egy részét kapnák vissza, és itt nem olyan összegű betétekről van szó, amikre az EU betétbiztosítási szabálya még vonatkozik. A pénzzel tömött bőröndök egyre kockázatosabbak, ha nem jelentik be a határokon, akkor lebukás esetén a pénz egy részét büntetésként elveszik. Gondolom, ezt nem véletlenül találták ki, és itt nemcsak a pénzmosás elleni fellépésre, hanem a legális vagyonmentés korlátozására is gondolok.
Az átutalási (tranzakciós?) költségeket már néhány éve el lehet felejteni, szinte minden banknak vannak olyan számlacsomagjai, amelyeknél az Internetes vagy telebankos utalásoknak nincs költsége. Privátbanki vagy prémiumbanki ügyfeleknek ez már alapból jár. Akinek már van annyi pénze, hogy Ciprusra vigye,az valószínűleg már a privátbanki kategóriába tartozik. A bevezetendő tranzakciós adót természetesen már nehéz lesz kikerülni.
A bizalomhiánnyal teljesen egyetértek, ezzel különösen a magánnynugdíjpénztári vagyon államosítása óta nagyon komolyan kell számolni, és az azt követő kormányzati lépések egy sora csak tovább erősítette. Azt én nem gondolom, hogy egy egyszeri vagyonadóztatást olyan rövid idő alatt be tudnának vezetni, hogy ne lenne idő a mozgatható vagyonok jó részének kimentésére. A parlamenti képviselők jellemzően nem szegények, így valószínűleg addig akadályoznák a törvény előkészítését, amíg a saját vagyonukat biztonságban nem tudják. Amiről pedig egy embernél többen tudnak, az már nem titok, így akire egy ilyen törvény vonatkozhat, az is időben fülest kap és így lépni tud. Akik rosszul járhatnak, azok a nagyértékű ingatlannal és nehezen mozgatható ingósággal rendelkezők, mert ők a vagyonukat nem tudnák külföldre menteni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tamas970, 2012.07.19 16:15

Ha csődbe mennek a ciprusi bankok, akkor nem sokminden marad a pénzből, amit haza lehet hozni, nemigaz? ej-ej, megint pénzzel tömött bőröndökről álmodott a magyar kormány:)

Amúgy minek hoznák haza? Már az átutalást is adó terheli, utána meg bármit vesz belőle, bárhova mozgatja, csipkedik belőle a tranzakciós adót(+a vérszívó magyar bankok tranzakciós ktg.-eit.)

Másik kérdés a bizalom/stabilitás. Ki tudja, hogy pártunk és kormányunk nem találja ki a vagyonadót (=bankszámlákról "egyszeri" x% ellopását)? Az olaszok már 92-ben megcsinálták, a németek meg most ötletelnek róla, hogy "egyszeri"(? aztán 5év múlva meg "mégegyszeri"?) 10%-os adót/kötelező kötvényvásárlást vezetnek be.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html