Földrengéskárok: rossz és jó hír is érkezett

Jó hír a lakásbiztosítással rendelkezőknek, hogy fizetnek a biztosítók földrengéskárokra is. Rossz hír viszont, hogy a régi biztosítások között sok az elavult, amely alulbiztosítja az ingatlant, így nem térít eleget a biztosító - figyelmeztet a CLB Biztosítási Alkusz.
Herman Bernadett, 2020. december 30. szerda, 10:19
Fotó: MTI/AP

Jó hír a tegnapi földrengés esetleges hazai károsultjainak, hogy erre a természeti csapásra a legegyszerűbb lakásbiztosítás alapján is jár kártérítés. Az igényt azonban öt munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónál. Rossz hír viszont: a magyarok 70 százalékának annyira elavult a biztosítása, hogy ha esetleg leégne a háza, újjáépítésre a mai árak alapján szükséges összegnek legfeljebb a felét kaphatná meg kártérítésként - figyelmeztet a tegnapi, Magyarországon is érződött horvátországi természeti csapás kapcsán a CLB biztosítási alkusz.

Vannak már bejelentések

Sorra érkeznek a bejelentések a biztosítókhoz a keddi - december 29-i - földrengés során keletkezett hazai károkról, szerencsére azonban nem tömegével, és főleg nem nagy eseteket jeleztek a károsultak. A legtöbben betört ablakokról, lepottyant és megrongálódott ingóságokról, ritkábban pedig a lakás falán keletkezett kisebb, nagyobb repedésekről számoltak be - mondta Németh Péter.

Annak ellenére, hogy szerencsére nem hallani óriási hazai veszteségekről, a CLB biztosítási alkusz cég értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint nem árt sietni a kártérítési igény bejelentésével, hiszen a biztosítók elvárják az ügyfelektől, hogy ezt öt munkanapon belül jelezzék náluk. A szakértő szerint érdemes az ingatlanban keletkezett kárt fényképpel dokumentálni, ugyanis a biztosítók ezt is kérhetik az ügyintézéshez.

Természetesen a megrongálódott ingóságokra is fizet a biztosító, az összeg nagysága azonban az ügyféltől függ - jegyzi meg Németh. Pontosabban attól, hogy kinek, mennyire aktuális a biztosítása vagyis, a szerződése időnkénti megújításával követte-e a tulajdonos az értéknövekedést. Egy egyszerű faljavítást, vagy csőrepedést természetesen be fog tudni árazni és annak megfelelő kártérítést fizetni a biztosító, ám ha valakinek most a félmillió forintos tévéje "szállt" el a rengés következtében, de a biztosításában még egy jóval régebbi és lényegesen olcsóbb készülék szerepel, akkor csak az annak megfelelő kisebb összeget fogja kapni kártérítésként - magyarázza Németh.

A ketyegő bomba

A biztosításban való értékkövetésnek azonban a megrongálódott műszaki berendezések pótlásánál jóval fontosabb szerepe is van, hiszen ez határozza meg azt is például, hogy mekkora újjáépítési kártérítést lehet kapni egy nagyobb katasztrófában, tűzben, viharban megrongálódott, netán elpusztult ingatlanra - magyarázza a CLB szakértője. Németh szerint egy ilyen helyzetben a magyarok 70 százaléka nagy bajban lenne, ugyanis, a pár évvel ezelőtti hazai "ingatlanboom" óta szinte senki nem követte a biztosításával az akkor hirtelen megugrott árakat vagyis, nem "aktualizálta" a biztosítási értéket.

Ennek következtében például egy régen biztosított, s most leégett ház újraépítésére a jelenlegi árak alapján szükséges összegnek legfeljebb a felét adhatja a biztosító. Csak azért, mert a tulajdonos elfelejtette az új értékhez igazítani a szerződését - magyarázza Németh. Ilyenkor a károsultak a biztosítókat szidják, pedig egyszerűbb lenne 2-3 évente átnézni a szerződésében meghatározott értéket. A CLB kommunikációs igazgatója szerint a megújítás elmulasztása olyan ketyegő bomba, amely egy tragédiát követő kártérítési összeg meghatározásakor robban.

HOZZÁSZÓLÁSOK