Fontos figyelmeztetést kaptak az autósok kgfb-ügyben

A biztosítók a 2013. január 1-jétől alkalmazandó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjtarifájukat október 30-ig megállapítják és közzéteszik. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összegyűjtötte a fontos, a biztosítóváltáskor figyelembe veendő szempontot.
NAPI, 2012. október 29. hétfő, 11:58
Fotó: Napi.hu

A következő naptári évre vonatkozó díjtarifáikat - mint a 2013. január 1-jétől alkalmazandó díjtarifákat - az érintett biztosítók idén utoljára két országos napilapban - a Napi Gazdaságban és a Magyar Hírlapban - és a honlapjukon október 30-ig kötelesek közzétenni. A biztosítók díjai ügyfélszolgálati irodáikban, internetes honlapjaikon, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján (http://www.mabisz.hu) keresztül is megismerhetőek.

Ha elégedett szolgáltatójával és a következő évre meghatározott díj nagyságával, semmit nem kell tennie: a szerződés a biztosító által közzétett új díjtarifával hatályban marad. Amennyiben biztosítót kíván váltani, biztosításának felmondásához az alábbiakat ajánlja figyelmébe a PSZÁF.

Jó tudni

Az év végi szokásos kampányban csak azok az üzembentartók (üzembentartó hiányában tulajdonosok) élhetnek a január elsejei hatályú biztosítóváltás lehetőségével, akik gépjárművüket 2010. január 1. előtt vásárolták, vagy a legutóbbi üzembentartó váltásra 2010. január 1. előtti hatállyal került sor. Ha egy 2010. január 1-jét követően vásárolt gépjármű üzembentartója a meglévő kgfb szerződését tévedésből december 31-i hatállyal mégis felmondja, és helyette január elsejei hatállyal új szerződést köt, akkor számítania kell arra a számára kedvezőtlen jogkövetkezményre, hogy a szabálytalanul újonnan kötött kgfb szerződése nem tekinthető érvényesnek.

A biztosítók a jogszabályi kötöttségek miatt a felmondás beérkezésének határidejét nagyon szigorúan veszik. A szerződés felmondása kizárólag írásban történhet. A szerződés elektronikus levél (e-mail) útján történő felmondását - a fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okirat kivételével - a biztosító nem fogadja el.

A 2013. január 1-jétől hatályos szabályozás értelmében a biztosítók számára megnyílik a lehetőség arra, hogy bármikor díjtarifát hirdessenek. A biztosító által meghirdetett díjtarifa a meghirdetés napjától számított 60. napot követően lép hatályba, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés pedig csak az aktuálisan hatályos díjtarifa szerint köthető meg. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a biztosító a korábban megkötött szerződéseket a biztosítási időszakon belül a 2013. január 1-jét követő időszakban meghirdetett díjakkal módosíthatja. Így a 2010. január 1-je előtt kötött - jelenleg az állomány mintegy háromnegyedét kitevő - naptári évfordulós szerződés esetén a 2013. évi biztosítási időszakra a 2012. október 30-ig meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni. A 2010. január 1-jét követően megkötött nem naptári évfordulós szerződések esetén a szerződéskötés időpontjában hatályos díjtarifák alkalmazandók. 2013. január 1-jét követően a biztosítók a meghirdetés napjától számított 60 napos időszakon túli, előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáikat a felügyelet honlapján, saját honlapjukon továbbá a Mabisz honlapján teszik közzé.

A biztosítási szerződés megkötésekor fokozottan ügyelni kell arra, hogy amennyiben a díjtarifa szerint valamely kedvezmény igénybevételére jogosult, akkor a kedvezmény igénybevételéhez szükséges dokumentumot másolatban mellékelni kell az ajánlathoz.

Baleseti adó

A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény rendelkezéseiben foglaltak szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás után baleseti adót kell fizetni. Az adó mértéke az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj 30 százaléka, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű lehet. A megállapított baleseti adót alapesetben a biztosítási díjjal, díjrészlettel együtt kell a biztosítónak befizetni. Az adó kiszabása a biztosítási díjfizetés rendszerességéhez igazodik, vagyis, ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjat negyedéves rendszerességgel fizetjük, az éves baleseti adó arányos részét is negyedévente fogja beszedni a biztosító. A biztosító a szerződő által befizetett összegből elsőként a baleseti adót, majd ezt követően a díjat könyveli le. Amennyiben a szerződő a díj és a megállapított adó együttes összegénél kevesebbet fizetett be, a szerződés díjhátralékossá válik, és akár meg is szűnhet.

2011. július 1-jétől megszűnt a biztosítók azon kötelezettsége, amely alapján a szerződés megszűnését követően a kártörténetre vonatkozó adatokról, illetve a bonus-malus besorolásról igazolást kellett kiadniuk (kártörténeti igazolás). A papír alapú igazolásokat 2011. július 1-jétől felváltotta az elektronikus kárnyilvántartási rendszer, amelyről bővebben olvashat a bonus-malus besorolási rendszer fejezet alatt. A szerződés megkötésekor a legfontosabb változás, hogy a biztosító az üzembentartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja. A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap között lekérdezni a kárnyilvántartásból a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat, és ennek alapján állapítja meg a végleges besorolást.

Az üzembentartó köteles biztosítóváltás esetén megadni az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító nevét, a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá - amennyiben az üzembentartó már rendelkezik vele - a kártörténeti rendszer azonosító számot, annak érdekében, hogy a Biztosító számára az üzembentartó nyilatkozatában rögzített kárelőzményi adatok ellenőrzését lehetővé tegye.

Amennyiben az üzembentartó az újonnan megkötött szerződésben a bonus-malus besorolást illetően a korábbiakban megállapított besoroláshoz képest eltérést tapasztal, célszerű először a korábbi biztosítóhoz fordulni annak tisztázása érdekében, hogy az elektronikus kárnyilvántartási rendszerbe továbbított adatok helytállóak voltak-e. A PSZÁF javasolja, hogy az üzembentartó a biztosító által megállapított díjat ebben az esetben is fizesse be, így elkerülhetővé válik a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése.

A díjfizetésre különösen akkor kell ügyelni, ha a szerződéskötés közvetítő útján történik és a biztosításközvetítő az ajánlattételkor nem vesz át díjat. A biztosítási szerződés megkötésekor meg lehet ugyan állapodni abban, hogy a biztosítás első díjrészlete csak a kockázatviselés kezdetét - a szerződés hatályba lépését - követően váljon esedékessé, azonban vigyázni kell arra, hogy a díjfizetés (megállapodás szerinti) esedékességéig az aktuális díj befizetésre kerüljön.

A díj esedékességétől számított 60 napos póthatáridő alatt a biztosító kockázatviselési kötelezettsége fennáll, vagyis a károsult követelését a biztosító akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset ezen időszakon belül történt. Az adott biztosítási évre vonatkozóan, díjnemfizetéssel megszűnt szerződés esetén az üzembentartó még hátra lévő időre fedezetet nyújtó szerződésre vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés díjnemfizetés következményeként szűnt meg.

Autóvásárlás

Ha az ügyfél gépjárművét év közben eladja és új gépjárművet vásárol, a korábbi gépjárműre kötött szerződés érdekmúlással megszűnik, azonban az eladás tényét az ügyfélnek a biztosítónál írásban be kell jelentenie. Ez esetben az ügyfélnek visszajár az a befizetett biztosítási díj, amely az érdekmúlás valós időpontját - azaz az adásvételi szerződés megkötésének napját - követő időszakra nyújtott volna fedezetet. Az új gépjárműre vonatkozóan az ügyfél bármely biztosítónál megkötheti szerződését, amelynek kockázatviselési kezdete és évfordulója az új szerződés megkötésének napja lesz. Az új gépjárműre vonatkozóan az új biztosítási szerződést az ügyfélnek a forgalomba helyezés napjával kell megkötnie, amennyiben azonban a tulajdonszerzés már forgalomban lévő járműre vonatkozik, akkor a tulajdonszerzés napjával szükséges az új szerződés megkötése. Az új gépjárműre vonatkozó szerződés esetében az ügyfél a korábbi, már eladott gépjárművére vonatkozó bonus-malus besorolásra - az érdekmúlást követő két éven belül - jogosult.

HOZZÁSZÓLÁSOK