Az MNB intézményi adatszolgáltatásai alapján a pénzügyi intézmények szeptember végéig megközelítőleg 60 ezer nemteljesítő jelzáloghitelest kerestek meg a jegybank ajánlásában foglaltak végrehajtása céljából. Az elérhetetlen adósokkal történő kapcsolatfelvételt a hitelező intézmények újból megkísérlik.

A cél a sikeres egyezség

A jegybank még 2016 márciusában ajánlást bocsátott ki a késedelmessé vált lakossági jelzáloghitelesek fizetőképességének helyreállítása érdekében, meghatározva az adósokkal történő kapcsolatfelvétel, az információgyűjtés és a megoldási javaslatok kidolgozásának keretrendszerét. Mindezek alapján a jegybank a pénzügyi intézményektől első lépésként azt várta el, hogy a késedelmes kölcsönszerződések felmondása, a már felmondott szerződésből eredő követelések értékesítése, továbbá a fedezetérvényesítés, illetve egyéb jogi lépések megtétele előtt kíséreljék meg a kapcsolatfelvételt az ügyletben szereplő valamennyi adóssal.

Az ajánlás alapján a pénzügyi intézmények a levélben, telefonon vagy személyesen történő sikeres kapcsolatfelvételt követően - a helyzetértékeléshez, a személyre szabott ajánlat elkészítéséhez szükséges - olyan új információkat szerezhetnek be az adósok aktuális vagyoni és élethelyzetére vonatkozóan, amelyek korábban nem álltak a hitelező rendelkezésére. Ezt követően az intézmények legalább két személyre szabott fizetésrendezési javaslatot készítenek elő oly módon, hogy legkésőbb az első sikeres kapcsolatfelvételtől számított 3 hónapon belül írásbeli egyezség jöhessen létre az együttműködő felek között. A jegybank indokoltnak tartja azt is, hogy a pénzügyi intézmények a folyamat során mérlegeljék a kezesek, illetve zálogkötelezettek bevonását is a megoldáskeresési folyamat eredményességének növelése érdekében.

A probléma megnyugtató rendezése kizárólag a felek, így az adósok, adóstársak jóhiszemű közreműködése útján valósulhat meg. Ennek hiányában a késedelmessé vált szerződést a pénzügyi intézmény felmondhatja, s a követelést - elévülési időn belül - bármikor jogi úton érvényesítheti, illetve a Polgári törvénykönyv engedményezésre vonatkozó szabályai szerint követeléskezelő vállalkozásoknak átengedheti.

A követeléskezelőket is figyelik

A felmondott szerződés alapján fennálló követelés engedményezése (értékesítése) esetén a követelésvásárló vállalkozás jogutódként követeli a fennálló (késedelmi kamatokat és egyéb költségeket is magába foglaló) tartozás megfizetését, ezért a követelés érvényesítéséhez szükséges adatok részére átadásra kerülnek, az engedményezés tényéről a felek egyúttal az adóst is értesítik.

Az MNB a követeléskezelőktől is elvárja, hogy a vonatkozó jogszabályoknak és a mindenkor hatályos jegybanki ajánlásoknak megfelelően járjanak el az ügyfélkapcsolataik során, s a bírósági végrehajtás elkerülése érdekében elsődlegesen az adóst segítő áthidaló fizetési megoldások kidolgozására törekedjenek. A követeléskezelési eljárásban is fontos a megfelelő adósi együttműködés. Ha ugyanis nincs hajlandóság az adósságrendezésre, vagy az egyeztetések sikertelenek, a követelés jogosultja - a fedezeti ingatlan elvesztésével fenyegető és további költségeket jelentő - bírósági végrehajtást kezdeményezhet.

Ha az adós vitatja a követeléskezelő eljárásának jogszerűségét, vagy a tartozás összegét, mindenekelőtt az érintett társaságnál kell panaszt tennie. Ha a panaszt az intézmény elutasítja, akkor a fogyasztó - pénzügyi fogyasztói jogvita esetén - az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület díjmentes eljárását kezdeményezheti, vagy polgári bírósághoz fordulhat. Az MNB ügyfélszolgálatánál elsődlegesen a panaszkezelésre és a banktitokra vonatkozó előírások megsértése miatt lehet bejelentést tenni, akkor, ha a követeléskezelő vállalkozás banktitok körébe tartozó adatot jogsértő módon ad ki, vagy az ügyfél-panaszt nem kezeli, illetve azt 30 napon belül nem válaszolja meg - írta az MNB.