A NAPI Gazdaság cikke. Az idén az első háromnegyed évben a pénzügyi felügyelet szerint a bankszektorban érdemi strukturális változás zajlott le, több jel pedig a hitelezési ciklusban trendváltásra utal. A bankszektort a harmadik negyedévben határozott lassulás jellemezte, a negyedéves növekedési ütem mindössze 1,8 százalék volt, ami jóval alatta marad az első háromhavi 6,3 és a második negyedévre jellemző 6,6 százaléknak – állapítja meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tegnap kiadott gyorsjelentésében. A növekedés visszaesését némiképp a szezonalitás is magyarázza, de abban, az első félévhez hasonlóan – bár persze ellenkező előjellel –, ismét fontos szerep jutott a forintárfolyam változásának. Míg az első félévben a gyenge forint miatt a devizaállományok nőttek, most az erősebb forint ezek csökkenését eredményezte. A harmadik negyedévben végbement szerkezeti változások közül a felügyelet szerint kiemelkedik a jegybanknál elhelyezett banki betétek (alapvetően kéthetes betétek) közel 26 százalékos csökkenése, amit a lakossági betétállomány apadása indokolhat. Bekövetkezett ugyanis, amire már hosszú évek óta nem volt példa: a háztartások betétállománya csökkent. Ennek mértéke ráadásul meghaladta a hat százalékot. A jelenséget persze jórészt a kamatadó miatti átrendezés is magyarázza, de elgondolkodtató, hogy a betétállomány csökkenése szeptemberben (amikor már „élt” a 20 százalékos adó) tovább folytatódott. A helyzet a hitelezést tekintve sem jobb. A harmadik negyedévben – még a szezonalitásra is figyelemmel – határozottan lassult a hitelek növekedési üteme. A jövőben ez a tendencia a PSZÁF szerint nagy valószínűséggel folytatódik, sőt az sem zárható ki, hogy egyes hitelfajták állománya rövidebb-hosszabb ideig csökken. (Előzetes adatok szerint egyébként októberben a hitelek már abszolút értékben is mérséklődtek, a visszaesés mind a lakossági, mind a vállalati hitelállományban bekövetkezett.) A hitelek devizásodása – állítja a felügyelet – visszafordíthatatlan folyamat, amire a forintnak az év első felében tapasztalható árfolyamesése sem volt tartós hatással. Az új folyósítások adatai alapján a lakossági körben is hamarosan meghaladja a devizahitelek aránya az ötven százalékot. A hitelek szerkezetét tekintve továbbra is a lakossági hitelek nőttek a leggyorsabban: közel kétszer akkora ütemben, mint az összes hitelállomány. Határozottan – mintegy 300 milliárd forinttal – csökkent viszont a kis- és középvállalati (kkv) szektor össztartozása. Miközben a kkv-szektor hitelállománya június végéhez képest csökkent, a mikrovállalatok hitelállománya egyenesen az év eleji szint alá süllyedt. A PSZÁF-nál úgy vélik, ez is egyfajta trendváltást mutathat. A változó, sok tekintetben romló feltételek ellenére a bankrendszer eredménye az idei harmadik negyedévben abszolút értékben nőtt az előző év hasonló időszakához képest. Az eszközökhöz viszonyított eredmény ezzel szemben érzékelhetően visszaesett, hasonlóképpen csökkent a kamatmarzs is. Jelentős változásként mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy míg korábban a bankrendszeren keresztül jelentős volumenű külföldi tőke áramlott be, a harmadik negyedévben a hazai bankrendszerből közvetlen külföldi források távoztak.