A magyarországi bankrendszer stabilitási kockázatai alacsonyak, stressztűrő-képessége az elmúlt félév során javult.

Erősödnek azonban a külső kockázati tényezők. Az európai bankrendszer gyenge fundamentumain kialakuló esetleges piaci turbulenciák különböző fertőzési csatornákon a hazai bankrendszert is érinthetik. Mindemellett a felépülő politikai és geopolitikai kockázatok mind az EU-ban, mind pedig globálisan rontják az amúgy is gyengélkedő növekedési kilátásokat - véli a PST.

A hazai vállalati hitelezés dinamikájában, és azon belül különösen a kkv-hitelezésben fordulat állt be 2016-ban, amiben a jegybanki programok (nhp, php) erős ösztönző szerepet játszottak. Ennek köszönhetően a kkv-k hitelezése a fenntartható növekedéshez szükséges 5-10 százalék közötti bővülési sávba lépett. Eközben az állami forrásból támogatott hitelgarancia szerepe felértékelődik, így a garanciaszervezetektől is nagyobb aktivitás és magasabb kockázatvállalás szükséges a kkv-k termelékenység javítását célzó beruházások megvalósításához.

Az ingatlanpiac szegmentált élénkülése folytatódott. Ezzel párhuzamosan fordulat történt a háztartási hitelezés is: 2008 óta először június óta a folyósítások már meghaladják a törlesztéseket, elsősorban a mintegy 50 százalékkal bővülő lakáshitelezésnek köszönhetően.

A jegybanki adósságfék-szabályok jelenleg egészséges mederben tartják az új hitelezést. Ezt tovább támogathatja a rögzített kamatozású hitelek felé történő elmozdulás. Ehhez azonban még az árverseny erősödésére van szükség a bankok között, mivel a fix kamatozású hitelek felára nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas - állapította meg a tanács.

Az idei első félévben csökkent a nemteljesítő hitelek aránya. Részben egyedi hatásoknak - például az értékvesztés felszabadításának - köszönhetően a bankok tőkearányos megtérülése 9 százalék közelébe emelkedett. Ugyanakkor a tartósan alacsony kamatkörnyezetben a szűkülő kamatmarzsok miatt középtávon nyomás alá kerül a bankok strukturális jövedelmezősége - olvasható a friss jelentésben. Eszerint a költséghatékonyságot javíthatja a bankrendszer konszolidációja, a digitalizáció, valamint a nemteljesítő hitelek leépítése tudná segíteni.