Az uniós szabályozás miatt 2015 óta változtak az otthoni pálinkafőzés hagyományai: azóta regisztrálni kell a lepárló berendezéseket, valamint 2016 óta párlatadójegyet kell venni az előállított szeszhez. A Magyar Idők a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál érdeklődött, hogyan alakul az otthoni pálinkafőzés.

Tavaly nagyjából 2500 főzőberendezést vettek nyilvántartásba az országban. A legtöbb üstöt Borsodban regisztrálták, olyannyira, hogy az északkeleti megyében vásárolták tavaly az országos mennyiség közel egyötödét - tudta meg a lap, amely szerint a bérfőzdéknél is nagy volt a forgalom: az elmúlt évben több mint nyolcmillió liter ötvenfokos pálinkának megfelelő párlatot állítottak elő. Sokan még a cefrét maguk készítik, de a főzetést már szakemberre bízzák, ilyenkor a főzdéknél szeszadót is kell fizetniük.

Kapcsolódó

2018-ban 115 ezer párlat adójegyet adtak, vagyis az otthoni pálinkafőzésből származó állami bevétel nyolcvanmillió forint körül mozgott. Az otthoni főzést viszont az önkormányzatok, nem a NAV felügyeli. Az adóhatóság viszont szigorúan ellenőrzi, hogy az otthoni pálinka nem kerülhet kereskedelmi forgalomba: a pénzügyőrök emiatt a piacokon és a vendéglátóhelyeken rendszeres ellenőrzéseket tartanak, ugyanakkor akadt már példa arra is, hogy valaki újságban vagy az interneten hirdette meg a maga készítette tömény italt, s emiatt bukott le.

A 2019-es évtől a népegészségügyi termékadó (neta) a pálinkára is kiterjed, így a bolti termékek jelentősen drágulhatnak.