Munkaidőszabályok: meghökkentő tény az Audiról

Az ország legrugalmasabb munkaidő-szervezési-rendszerét alkalmazza az Audi Hungaria Zrt. Az 52 hetes, azaz egyéves időtartamú úgynevezett elszámolási időszak bevezetésével eddig rajta kívül egyik nagy gyáripari szereplő sem próbálkozott. A rendszer, bár igen hatékony, borzasztóan bonyolult és több esetben a munkavállalók nemtetszését váltja ki: jelenleg párhuzamosan számos munkajogi eset zajlik a bíróságokon ebben az ügyben.
K. Kiss Gergely, 2018. november 30. péntek, 07:08
Fotó: Napi.hu

Drasztikusan csökkent a túlóra-kifizetések összege az Audinál az elszámolási időszak bevezetése óta, azaz 2012-től kezdve, amikor az új Munka törvénykönyvének (Mt.) hatályba léptetésével lehetővé tették ennek a munkaidő-szervezési eljárásnak az alkalmazását. Ezt a munkáltató kollektív szerződés által tudta keresztülvinni, amit komoly alkudozások előztek meg (például emelt műszakpótlékok, kötelező hétvégék, heti maximum munkaidő és egyebek) - tudtuk meg Csalogány Györgytől, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) alelnökétől.

Miközben a többi nagy járműipari szereplő jellemzően a munkaidőkeret rendszerét alkalmazza a termelés ciklikusságát kiegyensúlyozó rugalmas munkaidő-szervezésre (amely elv egyesek szerint mára értelmét veszítette, hiszen a munkafolyamatok szakadatlanul tartanak a gyárakban), addig az Audi a jóval bonyolultabb, de hatékonyabb elszámolási időszakot működteti. Lapunk úgy tudja, hogy a győri cégen kívül még van néhány kisebb, német gyökerű járműalkatrész-gyártó is, amely ezt az eljárást bevezette, ám azok lényegében üzleti titokként kezelik modelljüket.

Az a munkáltató, aki elszámolási időszakot akar alkalmazni, nagyon komoly informatikai rendszerrel, illetve programmal, továbbá adatnyilvántartással kell rendelkezzen, hogy a munkaidőt valóban a jogszabályoknak megfelelően le tudja követni: például milyen időegyenleg mikor, hogyan keletkezett, mikor jár le és a dolgozók hogyan állnak ebben az egyenlegben. Az átlag Audi-munkatárs segítség nélkül gyakorlatilag ezt nem tudja lekövetni, ezért ebben sokat tud segíteni a szakszervezet, mivel az is az alkuhoz tartozott, hogy ellenőrzési jogot kapott a rendszerhez. Amikor erről a témáról beszélnek a vállalatnál, legalább egynapos előadásokat szoktak tartani, mert kérdések áradatát kell megválaszolni - magyarázta Csalogány.

A cég kapuin kívül más aligha érti, annyira összetett

A munkaidőkeret és az elszámolási időszak között alapvető eltérés van abban, hogy míg a munkaidőkeretnek van egy egyértelműen meghatározott induló és záró dátuma, ami mindenkire - tehát az egész termelési csoportra - vonatkozik, addig az elszámolási időszak olyan, mintha létezne egy meghatározott időtartamú munkaidőkeret, de már nem egy egységre, hanem egy adott személyre vonatkozóan. Így több ezer embernél, főleg a termelésben dolgozóknál, fejenként alkalmazzák az elszámolási időszakot

A rendszerben mindenkinek van egy saját egyéni időegyenlege, különböző indulási és zárási dátumokkal. Minden héten - és ez a bonyolult benne - indul egy elszámolási időszak, így jön ki az 52 hetes időtartam. Ezzel folyamatosan tolódik az elszámolás: például oly módon, hogy a 13. héttel a következő év 13. hetében, a 25. héttel a következő év 25. hetében kell elszámolni. Az üzemben előfordulhat olyan eset - például a nyári leállás, vagy a megrendelésállomány-csökkenés miatt - amikor a dolgozónak több héten, vagy hónapon keresztül kevesebbet kellett dolgoznia, így mínuszórái keletkeznek, csúcsidőszakban viszont pluszórákkal számolhat. A pluszórákat ugyanakkor a munkáltatók jellemzően nem túlóraként fizetik ki.

Az elszámolási időszaknál az a fontos, hogy a munkáltató minden héten tart egy "leltározást", megnézi, hogy a heti 40 órához képest több, vagy kevesebb munkát végzett a munkavállaló. Az eltérés lehet plusz, vagy akár mínusz irányú: előfordulhat azért, mert valamilyen rendkívüli munkát végzett a dolgozó, de előfordulhat azért is, mert olyan műszakrendbe osztották be, amely nem érte el a 40 órát. Amennyiben a munkáltató elrendel egy túlórát, vagy akár egy lemondást egy adott héten, akkor onnantól kezdve neki 52 hét áll rendelkezésre arra, hogy ezt valamikor ledolgoztassa, vagy lepihentesse.

Az érdekképviseleti vezető szerint a rendszernek két abszolút előnye van: az egyik a rugalmasság, hiszen a pihenőnapokat és a túlmunka - időszakokat egy széles spektrumban lehet "előre-hátra mozgatni". A másik pedig, hogy nem kell a cégnek azonnal a hónap végén kifizetni a túlmunkát, (vagy a hétvégi munkáért garantált túlórapénzt), hanem elég, ha azt hónapok múlva lepihenteti, a mínuszórákat pedig később ledolgoztathatja. Ritkábban előfordul, hogy az elszámolási időszak lejártakor a megmaradt pluszórákat kifizetik, de jellemzően inkább pihenőidőként adják ki.

Kőkemény levonások is jöhetnek

Az elszámolási időszak másik jellegzetessége, hogy a dolgozó felmondása esetén a munkáltató az időszámla aktuális plusz-mínusz egyenlegét a tekintetben vizsgálja, hogy ott adtak-e valami többlet-juttatást a dolgozónak, vagy sem. Ezzel az elszámolási időszakban maradt, le nem dolgozott mínusz órákat előlegnyújtásból eredő követelésként kell elszámolni - magyarán le is vonhatnak a kiugrott munkavállaló fizetéséből.

A záróegyenleg egyénenként eltér. A gyakorlatban a munkatársaknak nagyon sok mínusz órája összejöhet, ami akár a száz órát is elérheti - felmondás esetén pedig a munkáltató minden esetben elszámoltatja ezzel a dolgozóit. A problémák éppen a rendszer átláthatatlanságából fakadnak: időnként a felmondott dolgozók vélt/valós vesztesége több tízezer forint lehet, de akár a százezres nagyságrendet is elérheti - hívta fel a figyelmet Csalogány György. A szakszervezet álláspontja, hogy az elszámolási időszak munkaidő szervezés felelősségét "rátolja" a munkavállalókra, amiért a felmondás pillanatában elszámoltatja őket.

A munkavállalók számos esetben jogi útra terelték az ilyen vitás ügyeket - ezek jelenleg folyamatban vannak - a perek pontos számáról és a lezárt ügyekről azonban az AHFSZ alelnöke nem kívánt nyilatkozni.

Az Audi egyébként nem csak a törvény szerint beosztható maximális, egyéves elszámolási időszakot vezetett be, hanem a kollektív megállapodás alapján az elérhető legmagasabb: évente 300 órányi rendkívüli munkaidőt szabhatja ki dolgozóira.

Az AHFSZ éppen abban látja a fideszes politikusok által beadott új Mt.-módosító óriási veszélyét, hogy az a munkaidőkeretben/elszámolási időszakban történő foglalkoztatásnál lehetővé tenné a munkáltatónak, hogy a jelenlegi maximális 12 helyett, akár 36 hónap után is elszámolhat a dolgozókkal.

Egyértelműen tudjuk, milyen buktatói vannak a rendszernek, ezt egyévesnél tovább hosszabbítani semmiképp nem ajánlott. És még így is nagyon meg kell kérni az árát.

- értékelt Csalogány György.

Az Audi Hungária Zrt.-t már korábban megkerestük a Munka törvénykönyve módosító javaslata kapcsán, a cég azonban nem kívánt megszólalni az ügyben.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

gabrilovics, 2018.12.05 13:51

Többször elolvastam ezt a cikket. Az oka, nem értem, ha ebbe belement a szakszervezet, akkor most miért sikít a három éves ellen! Mert az egy éves se a munkavállalót védi, és ezt (ha valódi érdekképviselet lenne) , akkor a szakszervezetnek nem kellett volna aláírni! Mivel a szakszervezeti vezetők irodákban ülnek, így őket nem érinti se ha lenne negyedéves, se az éves, a három évesről ne is beszéljünk. A multik nem azért jönnek ide mert szeretik a magyarokat, hanem mert itt azt tehetnek amit akarnak! Példa MBMH! Amikor a montage lázadt a stílus és az ellen, hogy a nem kihasználható (mert kevés az ember, és a szalag nem élé hat meg) ebédszünet ledolgozása miatt, ami egy darabig szombat délelőtt volt, majd áttették vasárnap éjszakára, akkor a szakszervezeti vezető azt mondta "Ehhez nektek nincs jogotok!" Neki meg volt a havi 1,000,000 ft, szolgálati autó, benzin kártya, telefon, laptop. Egy másik. Amikor az egyik.szakszervezeti tagnak meghalt az édesanyja, oda ment segélyt kérni, amit nem.kapott meg. Erre azt mondta, "Akkor fel kell mondanom, mert a pénz kevés!" A szakszervezeti vezető azt mondta " Jobban is járnál!" Erről ennyit!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Northop, 2018.12.01 12:13

@matyi2010:
Kedves Mutyi: A cégek jó része úgy ki fogja használni a 3 évig kitolható keretet, mint a pinty. Aztán mikor jön a 3. év vége, hirtelen eltűnnek a túlórák, egyszerű ledolgozott órákká válnak.. A 12 órás melók után ugrani fog a túlórapótlék, a szombat vasárnapi melók meg egyszeriben síma hétköznapi munkákká válnak, vagy nem is volt bent a delikvens...
Ha mégis fizetni kell, hirtelen valamilyen cégnek okozott kár miatt visszatartják a pénzt és ha hőbörög a munkás, mehet a 'csába..
Amúgy a kósával együtt használjon az ilyen, meg a munkavállalókat összes megnyomorítani akaró sajtreszelőt önkielégítésre..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

MMM108WWW, 2018.11.30 14:07

@matyi2010: A fideszes libsik attól félnek nem lesz mit ellopni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Ha-ha-ha, 2018.11.30 13:59

@matyi2010: matyikám, ne csak a munkáról beszélj, a fizetésről is. nem a munkával van a baj, hanem a fizetésnek csúfolt valamiről. amíg nem fizetnek rendesen, addig csak matyizgatunk
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rotaryfun, 2018.11.30 13:38

@matyi2010: Ha ez így lenne vagy lett volna akkor mit lopna orbán és a narancsmaffia ? - mert ugye jelenleg nem azt amit a NER lovagság hoz vagy hozott létre és nem is azt amit az EU ban az orbánfélék termeltek meg :)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html