Lehangoló adatok érkeztek a magyar munkahelyekről

A magyarországi munkaerőhiány egyik oka a magyar szakképzési rendszer elavultsága. A kormányzat az utóbbi időben többször is nekiveselkedett a rendszer átalakításának, egyelőre eredmények nélkül. A GKI vizsgálata szerint azonban az aktuális vállalati igényeket kiszolgáló oktatási rendszer nem is fog olyan munkaerőt piacra bocsátani, amilyenre egy versenyképes gazdaságnak szüksége van.
K. Kiss Gergely, 2019. április 1. hétfő, 11:47
Fotó: Getty Images

Nyilvánvaló, hogy elsősorban azokat a tevékenységeket lehet géppel kiváltani, amelyek jól szabályozott lépések ismétléséből állnak. Ezeket rutinszerű, vagy röviden rutinmunkáknak nevezhetjük. Ilyenek a fizikai és a szellemi munkák között is vannak - magyarázzák a kutatóintézetnél.

A GKI háromévente felméri, hogy a vállalatok milyennek látják a munka jellege szerinti szükségleteiket. A legutóbbi, 2019 márciusában végzett felmérésre 985 cég válaszolt, melyek szűk egyharmada az üzleti szolgáltatásokban illetve a kereskedelemben, egyötöde a feldolgozóiparban illetve az építőiparban működött.

A mostani válaszok szerint az elmúlt két évben mindenféle munka iránt növekvő kereslet volt, s ez várható a következő kettőben is. A rutin és nem rutin munkák iránti igényekben összességében nem mutatkozott különbség. Minden munkafajtáról - tehát a rutinszerű és a nem rutinszerű fizikai és szellemi munkáról is - a válaszadók bő egynegyede mondta azt, hogy az elmúlt két évben nőtt, illetve a következő két évben nőni fog iránta a kereslete.

Az ágazati bontás viszont már megmutatta, hogy az építőipar és az ipar az a két ág, ahol valamelyest nem a gépeket kiszolgáló/helyettesítő, hanem a gépekkel kooperálni képes dolgozók felé tolódik el a munkaadók igénye, különösen a szelleminek minősített tevékenységek terén. A kereskedelemben és a szolgáltatásban ez nem figyelhető meg, sőt inkább a rutinszerű munkák felé húztak egy keveset a munkáltatói igények.

A GKI 2013-ban illetve 2016-ban végzett felmérésének eredményeihez viszonyítva (a 2013-asból a kereskedelmi cégek kimaradtak.) a magyarországi vállalatok nem növelték érdemben a nem rutin munkák iránti igényüket, semmi estre sem jobban, mint ahogyan az az a rutinmunkák iránti növekedett. Ez összhangban van az üzleti szféra évek óta tapasztalható alacsony beruházási aktivitásával. (Évek óta egy-két nagyberuházás mozgatja a beruházási adatokat.)

A magyarországi vállalatok tehát továbbra sem készek technikai korszerűsítéssel megoldani a munkaerőhiányt, növelni árbevételüket, javítani versenyképességüket. Ez pedig azt vetíti előre, hogy - ha sikerülne is gyorsan a mostani vállalkozói óhajokat kielégítő képzési rendszert elindítani - a hazai cégek csak kullogni fognak az Ipar 4.0 fejleményei után. Sőt, egy, az aktuális vállalati igényeket kiszolgáló oktatási rendszer nem is fog olyan munkaerőt piacra bocsátani, amelyikkel az előbb-utóbb szükségessé váló átállás megvalósítható.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

europeer, 2019.04.01 13:42

Ha máshol jobbak a melósok, akkor a cégek költözzenek oda.
El lehet menni!
Példa a nagy áttelepítésre. Egy több országban gyártó amerikai tulajdonú cég el akarta vinni a magyar gyárából a gépeket Marokkóba, hogy ott hatékonyabban dolgoznak majd.
Novembertől márciusig arra jutottak, hogy bebukott az ötlet, a marokkóiak sehol sincsenek, így marad itt az egész.
Ezért volt a közel féléves nagy felfordulás balhékkal, idegeskedéssel, rengeteg pénzkidobással és idővel.
Na, ezt kellene körbemutogatni, nemcsak a nyálas, pozitív faxságokat.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lomb, 2019.04.01 12:16

A gki? A béljósok társasága? Akkor minden szava arany! - a napi.hu médiamunkásai szerint...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html