A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rendkívül aktív volt az elmúlt hónapban: több, mint 5,5 milliárd forint bírságot szabott ki kartell és fogyasztóvédelmi ügyekben, határozataiban pedig számos új típusú jogsértésre hívta fel a figyelmet.

A hatóság a legmagasabb bírsággal, 1,8 milliárd forinttal határozatában egy vezető telekommunikációs céget büntetett - emlékeztet összegzésében a Deloitte tanácsadó cég.

Kapcsolódó

Megdöbbentő nagyságú bírságokat szabott ki az elmúlt napokban a GVH fogyasztóvédelmi ügyekben: a Facebookot és két telekommunikációs társaságot összesen több, mint négymilliárd forintra bírságolta.

A sorozat a Facebook elleni 1,2 milliárd forintos bírsággal kezdődött a múlt hét elején. Ebben az ügyben a hatóság azt kifogásolta, hogy ingyenesként hirdette szolgáltatását nyitóoldalán és Súgóközpontjában. A hivatal ezt azért találta jogsértőnek, mert bár a felhasználóknak valóban nem kell díjat fizetniük a szolgáltatás igénybevételéért, de a közösségi portál használatának volt ellenértéke: a Facebook a felhasználók adatait, a felhasználói aktivitás során generált adatokat, információkat kezelte, azokat különböző módon hasznosította, "piacosította" marketing és egyéb célokra.

A fogyasztó tehát azzal, hogy magáról (és akár ismerőseiről) adatokat adott meg a regisztrálás és a platform használata során, valójában ellenszolgáltatást teljesített a Facebook igénybevételéért, azaz az adataival "fizetett". A GVH nem a közösségi portál üzleti modelljét találta jogsértőnek, hanem azt, hogy a Facebook olyan kommunikációt folytatott, amely ezt a fogyasztói ellentételezést nem mutatta be megfelelően.

A Facebook elleni kemény hatósági fellépés nem példa nélküli, mert a társaság adatkezelését és arról való fogyasztói tájékoztatását számos versenyhatóság vizsgálta és vizsgálja versenyjogi és fogyasztóvédelmi szempontból is. Az egyesült államokbeli Federal Trade Commission például idén 5 milliárd dollárra büntette a társaságot adatkezelési gyakorlata miatt.

"A Facebook elleni eljárások felhívják arra a figyelmet, hogy az internetes portáloknak körültekintően kell eljárniuk, és nem hirdethetik magukat ingyenesnek akkor, ha egyébként a fogyasztóktól nem pénzbeli ellenértéket - például adataikat - kérik el ellenszolgáltatásként. A fogyasztók adatainak kezelésére és az ezzel kapcsolatos kérdésekre a jövőben nemcsak adatvédelmi, hanem versenyjogi és fogyasztóvédelmi szempontból is kiemelten kell figyelni" - hívta fel a figyelmet Miks Anna, a Deloitte Legal versenyjogi csoportjának vezetője.

A közösségi portál elleni fellépést két telekommunikációs cég elleni brutális mértékű bírság kiszabása követte.

A múlt hét végén a GVH az egyik legnagyobb telekommunikációs céget 1,176 milliárd forintra büntette, mert a vállalkozás korábban Európa legnagyobb 4G hálózataként hirdette magát, de nem tudta igazolni, hogy hálózatán keresztül valóban Európa területének a versenytársainál nagyobb része volt elérhető.

A GVH szerint a hirdetések megalapozatlanul állították a vállalkozás piacelsőségét. A hasonló ügyekhez képest elképesztően nagy bírságot a hivatal itt elsősorban azzal indokolta, hogy a vállalkozás az elmúlt években többször is követett el jogsértést és ezek között több piacelsőségi állítás is volt.

A GVH 1,8 milliárd forintra büntetett egy másik vezető telekommunikációs céget, mert az egyik tarifacsomagjában (készülék és tarifás előfizetés együttes vásárlásakor) a lakosságnak esetenként 0 forintértFt-ért kínált készülékeket, de a csomagot népszerűsítő reklámokban nem tájékoztatta a fogyasztókat arról, hogy ha készülékvásárlási lehetőséggel is élnek, akkor számukra az előfizetői díj magasabbá válik, mint ha kizárólag előfizetésre vonatkozó szerződést kötnek ugyanakkora hűségidő vállalása mellett.

Így a fogyasztóknak többletköltségük keletkezett a készülékvásárlással, hiszen a GVH szerint a vállalkozás a kedvezményes árúként reklámozott készülék ellenértékének egy részét beépítette az előfizetési díjba. A bírságnál itt is szempont volt, hogy a telekommunikációs vállalkozás az elmúlt években több alkalommal is követett el fogyasztóvédelmi típusú jogsértést. A hatóság a bírság megállapításánál itt is figyelembe vette más súlyosító körülmények mellett, hogy a vállalkozás az elmúlt tíz évben több alkalommal követett el fogyasztóvédelmi típusú jogsértést.

A GVH a kartellek területén sem volt tétlen: az elmúlt időszakban két nagyobb bírsággal záruló döntés is született.

Az egyik ügyben a GVH az ajánlattevők közbeszerzési eljárásokon való összejátszása miatt szabott ki öt vállalkozásra több, mint 860 millió forintnyi bírságot. Az elmarasztalt cégek hulladékkezelésre szolgáló gyűjtőedények, gépjárművek és berendezések beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárásokon úgy indultak, hogy közben jogsértő tartalmú információkat osztottak meg egymással, egyeztették árajánlataikat, illetve előre meghatározták a nyertes vállalkozást.

Az ügy nem újszerű olyan szempontból, hogy a GVH hagyományosan mindig nagyon aktív volt a közbeszerzési összejátszások elleni fellépésben. Inkább az az érdekes, hogy a hatóság a törvény alapján kiszabható maximális versenyfelügyeleti bírságot rótta ki a legtöbb érintett cégre.

Egy másik, decemberben zárult eljárásban a hatóság riasztóberendezéseket forgalmazását végző vállalkozásokat és magyarországi disztribútorait büntette meg, mivel a cégek többféle jogsértő kikötésben is megállapodtak a riasztóberendezések forgalmazása során. Egyrészt kikötötték azt, hogy a termékeiket nem értékesítik külföldre és ennek érdekében a termékek gyártási sorozatszámán alapuló nyomon követési rendszert alkalmaztak és a termékek nyelvi beállításait is korlátozták.

Másrészt a termékek árazásával, árfeltüntetésével kapcsolatos korlátozásokat vezettek be, így meghatározták a minimális telepítői árrés nagyságát és korlátozták a termékek internetes értékesítését a végfelhasználói árak internetes közzétételének megtiltásával.

A jogsértések miatt a GVH három vállalkozásra összesen 549 millió forint bírságot szabott ki.