Raskó szerint sehol sem szorultak vissza ennyire súlyosan, mind a GDP-t, mind az exportot tekintve a hazai tulajdonú kkv-k az EU-ban, mint hazánkban, ami azt is magában hordozza, hogy a stratégiai döntések nagy részét nem az országban hozzák meg. Az alacsony részarányt Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója is megerősítette, aki a statisztikákat idézve elmondta, hogy a magyar export többségét külföldi cégek állítják elő, mindössze 20 százalék a teljes mértékben magyar tulajdonban lévő vállalkozások aránya. Szerinte éppen ezért komplex vállalkozástámogatás intézményrendszert kellene létrehozni, ahol a személyre szabott tanácsadás mellett tudnák erősíteni ezen cégek export és beszállítói pozícióit.

Sokszor az állami segítség nélkül lehetetlen egy kkv-nak külföldön megvetnie a lábát, hiszen számos problémával kell szembenéznie egy ilyen projekt során: felkutatni a lehetséges vevőkört, pénzügyi forrást szerezni, olyan szerződéseket kötni, amelyek megfelelő biztosítékokat tartalmaznak, illetve, hogy nemfizetés esetén érvényesíteni tudja az érdekeit. Ilyen programokat külföldön már látni, például Németországban, Japánban, vagy akár Olaszországban már sikerrel segítették a helyi kiscégeket - mondta Raskó.

Kapcsolódó

A szakember a segítségek közül kiemelte a hitel és kockázatkezelési elvek átalakítását: egy olyan országban, ahol alig nő a kkv-k tőkeellátottsága - uniós csatlakozás után a kkv-k mindössze 2 százalékkal gyarapították vagyonukat -, sokkal fontosabb, hogy nagyobb szerepet kapjon az innováció, a jó ötletek, mintsem a pénzzel való ellátottság.

Ugyancsak kiemelte a külföldön létrehozandó kereskedőházakat, amelyek olyan, az előbb említett területeken is tudnának segíteni az exportálóknak, ahol eddig nem sok segítséget kaptak. Ezeknek a létrehozásához azonban szükség lenne az állami segítségre, akár tőkebefektetés formájában, amit utólag majd privatizálni lehetne - véli a társelnök. Az egységekben egy többfunkciós sikerorientált személyekből felépített szervezetet vizionált Raskó, ahol vertikális együttműködés lenne a tevékenységi divíziókon belül, míg horizontális a relációs kapcsolatok koordinálása céljából. A szakember kiemelte, hogy kellene egy mezőgazdasági divízió, hiszen itt egy óriási teljesítményelmaradásban van az ország, amit egy jól működő kereskedőház "pillanatok alatt" fel tudna pörgetni. Ezen kívül a gép- és villany-, gyógyszer- és vegyipar területével kellene kiemelten foglalkozniuk a kereskedőházaknak Raskó szerint, mivel ezek azok a területek, ahol a magyar cégek leginkább meg tudják vetni a lábukat külföldön.