Nagy lépés lesz előre, ha heteken belül, szeptember 18-ától megvalósul, október 15-től pedig kötelező lesz Magyarországon az úgynevezett alapszámla bevezetése. Márpedig ezt a (dupla) határidőt tartalmazza a friss Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet.

Ez azt jelenti, hogy minden magyarországi pénzintézetnek kötelező lesz kínálni ilyen számlát. Ez érdemi változás a korábbi időszakhoz képest, amikor csak bankszövetségi ajánlás tért ki erre, azaz szabadon dönthettek arról, hogy tartanak-e fapados számlát.

A alapszámlának a hitelintézeteknek a fogyasztók részére forintban nyitott és vezetett alapszintű szolgáltatásokat biztosító fizetési számlája számít. Az ide tartozó szolgáltatások:

  • a számla megnyitásához, vezetéséhez és megszüntetéséhez kapcsolódó minden művelet,
  • készpénz befizetése,
  • készpénz kifizetése (bankfiókban és atm-ből egyaránt)
  • fizetési műveletek végrehajtása az EGT-államokon belül (átutalás és rendszeres átutalás teljesítése, fogadása; beszedési megbízás teljesítése; készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, ideértve a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fizikai jelenléte nélküli fizetést is).

Az alapszámlának kizárólag egy számlatulajdonosa lehet. E számlához nem kapcsolódhat hitelkeret. Az alapszámla vezetésére vonatkozó keretszerződés megkötését nem lehet más pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez, valamint - hitelszövetkezet kivételével - a hitelintézetben történő tagsági részesedés
szerzéséhez kötni.

Havi 1575 forint lesz a maximum díj

Az alapszámla-vezetés havi díja legfeljebb az előző évi bruttó minimálbér 1,5 százaléka lehet. Ezt azt jelenti, hogy induláskor a 105 ezer forint 1,5 százaléka, azaz 1575 forint lesz a limit. E csomagba beletartozik a havi két atm-es (maximum 150 ezer forintos) vagy egy bankfiókos (maximum 50 ezer forintos) készpénzfelvétel, valamint - papír alapon vagy elektronikus úton - havi négy rendszeres átutalási megbízás (maximum 100 ezer forint értékben).

Az alapszámla-keretszerződésben a hitelintézet a szokásos árképzési gyakorlata alapján határozhatja meg bankkártya letiltásának és pótlásának díját, a limiten kívüli készpénzfelvétel és átutalás díját, továbbá a keretszerződésben rögzített kötelezettségek fogyasztó általi megszegéséhez kapcsolódó díjat, büntetést.

A jogszabály szerint külön díj vagy költség nem számítható fel a kártyás fizetés, az alapszámlára forintban történő készpénz-befizetés, valamint forintban történő beszedés teljesítése után.

Már régóta tervezték

Az alapszámláról a nyilvánosság előtt legutóbb március végen Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúrák igazgatója beszélt egy konferencián. Európában a lakosság csaknem tizedének (ez 50 millió embert jelent) nincs bankkapcsolata, Magyarországon viszont ez az arány kétszeres - vagyis minden ötödik honfitársunk csak készpénzt használ - mondta a szakember az Azénpénzem.hu akkori beszámolója szerint. Őket a díjmentes bankszámlával lehetne - ha egyáltalán lehetséges, hiszen sokszor nem a költség, hanem a bizalmatlanság, illetve a szürke- és feketegazdasághoz kötődés a bankkapcsolat hiányának az oka - leszoktatni a készpénzhasználatról. Az akkori bejelentés szerint kötelező lesz az alapszintű fizetési száma garantálása minden magyar állampolgárnak és itt-tartózkodó uniós állampolgárnak.

A Magyar Bankszövetség 2012 őszén kiadott egy ajánlást az alapszintű szolgáltatásokat nyújtó lakossági fizetési számlákról. Eszerint a magyarországi bankok kínálatában számos olyan lakossági számlatermék létezik, amely megfelel az uniós elvárásoknak. A szövetség szerint "ésszerű" díjnak az tekinthető, ha a számláért fizetendő költség havi átlagban nem haladja meg a minimálbér 1,1 százalékát, amennyiben a befizetés, illetve pénzfelvétel hetvenezer forint alatti.

Az alapszámla ötlete már éppen egy évtizedes. Még 2006 végén, a Gyurcsány Ferenc kormányfő felkérésére alakult Lakossági pénzügyi szolgáltatásokat vizsgáló szakértői bizottság - amely a bankok közti verseny fogyasztók számára hátrányos hiányosságait vizsgálta - állt elő az ötlettel. A  szakértők javasolták, hogy a pénzintézetek alakítsanak ki egy olyan olcsó számlakonstrukciót, ami mindenki számára elérhető. Így az alapszámla lehetővé tenné, hogy az állami juttatások a jövőben csak utalással legyenek teljesíthetők.

Ingyen is jár majd

Jövő januártól szociális alapon ingyen jár az alapszámla - derül ki a Magyar Közlönyben megjelent másik kormányrendeletből. A kormány arra utasította ugyanis az emberi erőforrások miniszterét, hogy a nemzetgazdasági és az igazságügyi miniszter a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával - az MNB véleményének kikérése mellett - dolgozza ki a szociálisan rászoruló személyek számára alapszintű szolgáltatásokat biztosító díjmentes alapszámla-konstrukciót, vizsgálja meg a számla igénybevételének kritériumrendszerét, továbbá alakítsa ki a számla díjának támogatási feltételeit, legkorábban 2017. január 1-jei bevezetéssel. E munka határideje október 31.

Egyúttal e lépés kapcsán szeptember 1-jétől, azaz mától munkacsoportot is felállítanak az Emmi, az NGM, az IM, a Miniszterelnökség és az MNB részvételével. Tovább a Varga Mihály feladata lesz, hogy a megszülető alapszámla-szabályozás hatálybalépése után egy évvel, 2017. szeptember 30-án - a jegybank véleményének kikérése mellett - értékelje a konstrukció működésének tapasztalatait, vizsgálja meg a megállapított díjak hatásait és szükség esetén tegyen javaslatot a jogszabály módosítására.