Az 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás (kkv) vezetőinek megkérdezésén alapuló K&H kkv bizalmi index értéke az elmúlt egy évben folyamatosan fel-le ingadozik, nem tud tartós trend kialakulni. Ez az oldalazás egyedülálló az index történetében, ami a vállalkozások nagyfokú bizonytalanságát jelzi. Az előző negyedévi gyenge növekedést követően legutóbb 5 ponttal csökkent az index, így jelenleg mínusz 35 ponton áll. A visszaesés főként a közterhek, a bankok megítélése, a vállalati hitelkamatok és a gazdaságpolitikával kapcsolatos várakozások romlásával magyarázható.

A legutóbbi felmérés eredményei alapján a kkv szektort terhelő közterhek, a gazdaságpolitika és a versenyhelyzet változásának megítélése is visszaesett, amely megkérdőjelezi az újonnan bevezetni kívánt, kisvállalati adózást segítő adófajták eredményességét - idézi a közlemény Németh Lászlót, a K&H kkv marketing főosztályának vezetőjét.

A szakértő szerint a növekvő közterhek negatív hatása a vállalkozások pénzügyi eredményeiben is tetten érhető. A kkv-k átlagosan 4 százalékos árbevétel növekedéssel számolnak ebben az évben, a várt nyereségnövekedés azonban csupán 1 százalékot tesz ki.

Hitelfelvétel? Ugyan már!

A felmérésből az is kiderül, hogy a kkv vezetők a jegybanki alapkamat csökkenése ellenére sem számítanak kedvezőbb vállalati hitelkamatokra, miközben tovább csökkent - már csak 25 százalék - azoknak a cégeknek az aránya, amelyek finanszírozási forrásként banki hitelben gondolkodnak.

A munkaerő-piaci várakozásokra vonatkozó részindex mindeközben jelentősen javult. A munkaerő-helyzet kedvezőbb megítélése mögött egyrészt az áll, hogy 22-ről 28 százalékra növekedett azoknak a kkv-knak az aránya, amelyek úgy vélik, emelkedni fognak az adott szektoron belül a fizetések. Másrészt jelentősen, 20 százalékponttal nőtt a bejelentett dolgozók aránya a megkérdezett cégvezetők szerint - mondta el Németh László a közlemény szerint.

Az európai uniós pályázatokkal kapcsolatban szintén javultak a várakozások, ami leginkább a mezőgazdasági és a szolgáltató cégekre jellemző. A pozitív megítélés annak köszönhető, hogy a hazai vállalkozások egyre többször nyújtanak be pályázatot uniós forrásra, másrészt növekszik a kkv-k által érdemesnek, hasznosnak vélt pályázati kiírások száma.

Az agrárcégek hangulatromlása a legnagyobb

Az ágazatokat tekintve a mezőgazdasági cégek bizalma csökkent legnagyobb mértékben, a szolgáltatók várakozásai ugyanakkor minimálisan javultak. Árbevételi kategóriák szerinti bontásban az látható, hogy a mikro-, a kis- és a középvállalkozások várakozásai egyaránt romlottak az elmúlt negyedévhez képest - ismertette az eredményeket Németh László. Hozzáfűzte: a középvállalatok bizalma romlott leginkább, mintegy 12 ponttal, ugyanakkor még így is a 300 millió forint nettó éves árbevételt meghaladó cégek várakozásai a legkevésbé negatívak. Habár a mikrocégek esetében nem történt jelentős hangulatromlás, továbbra is ők a legpesszimistábbak, így, ahogy az elmúlt 8 évben, most is ők látják a legnehezebbnek helyzetüket.

A K&H kutatásában a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálja; a kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A felmérés 2012. november 30. és december 12. között történt.