Súlyos pusztítás a magyar vizekben, veszélyben az élővilág

Olyan betegségek tizedelik a magyar halállományt, amelyek tíz évvel ezelőtt nem voltak jelen. Azokat az állatokat pedig, amiket nem a kórságok, a horgászok vagy a kárókatonák tüntetnek el, azokat az inváziós fajok pusztítják ki. Egyre gyakoribb, hogy laikusok kezdenek önkéntes haltelepítésbe, mondván saját kezükbe veszik a haldemográfiai kérdést, épp ezzel okozva a lehető legnagyobb kárt.
Szabó Dániel, 2020. január 20. hétfő, 07:06
Fotó: Getty Images

Az elmúlt hetekben több horgászos Facebook-csoportban is vitákat generáltak olyan videófelvételek, ahol önjelölt haltelepítők mindenféle engedélyek nélkül helyeznek ivadékokat különböző magyar vizekbe. Két hangos csoport alakult ki: az egyik a horgászok Teréz anyájának kiáltotta ki a halhozókat, a másik viszont mélyen elítélte a tettet, mondván, hogy jóval ártalmasabb, mint amennyire annak látszik.

A vízpartokon állandó téma, hogy hiába terjed a c&r (catch and release, vagyis a halakat kifogás után a vízbe visszaengedő) nézet, valamint a halászat tilalma, mégis fogyatkozónak tűnik a természetes vizek állománya. Ezt részben vissza is lehet vezetni olyan problémákra, mint a hosszabb nyári kánikulákban bekövetkező halpusztulások, vagy egy-egy nagyobb vízszennyezés, másrészt viszont a kormányzati és a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) állításai, mérései cáfolják is ezt. Ezzel együtt is a pecások többsége azt mondja, hogy a nyolcvanas és a kilencvenes években több volt a hal. Bár könnyen lehet ez a horgászok "régen minden jobb volt" nosztalgiája, mindenesetre a közösségi oldalakon egyre több videó tanúskodik arról, hogy sokan a saját kezükkel hoznák vissza az aranykort és kezdenek a haltelepítésekbe.

Márpedig a szakértők szerint ez éppen fordított hatást válthat ki és halbőség helyett hatalmas pusztítást okozhat.

Betegségek, inváziós fajok, halpokalipszis

Mint azt az Állami Halőri Szolgálatot is magában foglaló Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal lapunkkal közölte, akár a sima jólelkűség is komoly gondokat okozhat a magyar természetes vizekben. Nem kell ellenőrizetlen, engedély nélküli település ahhoz, hogy a halállományt betegségek fertőzzék meg.

"Az, hogy a horgászok haltelepítést végeznek, alapvetően nem jellemző. Esetükben sokkal inkább az fordul elő, hogy valamely sekély, kiszáradó vízben található halat annak megmentése érdekében telepítik át egy másik vízterületbe. Ezekben az esetekben a horgászt ugyan a jószándék vezérli, ugyanakkor nem feltétlenül van tisztában azzal, hogy a cselekedetével kárt is okozhat" - közölte a Napi.hu-val a Nébih arra utalva, hogy a hivatal találkozott már olyan esettel, amikor egy a nyári melegben kiszáradó vízből a horgászok az inváziós fajokat is "átmentették" egy másik területre.

A gond ott kezdődik, hogy sok horgász még a törpeharcsáról, vagy a gyűlölt gépfajokról csak-csak tudja, hogy idegenhonos és kifejezetten káros a természetes halállományra, de például az ezüstkárász annyira elterjedt már Magyarországon, hogy sokan kárásznak nevezik, azt gondolják, hogy nem bevándorlója a magyar vizeknek. Pedig épp ezek az ázsiai jövevények felelnek a széles kárász szinte teljes európai eltűnéséért.

"Az ezüstkárász állománya új területek kolonizálása során csak nőstény egyedekből áll, melyek más pontyfélék hímjeivel ívnak össze, de a szaporulatból az apahal örökítőanyagát kizárják, kromoszómáit a saját (háromszoros mennyiségű) kromoszómakészletükből pótolják, így a szaporulat ezüstkárász-klónokból áll. Ezt hívják ginogenetikus szaporodásmódnak, valamint ivari parazitizmusnak. Az őshonos széles kárász már majdnem teljesen eltűnt Európából ezek miatt a távol-keleti származású halak miatt" - jelent meg egy bejegyzésben a magyarázat a Budapest Halai Facebook-oldalon egy önjelölt telepítést kritizáló videó mellett.

Elég ha beteg a hal

Viszont nem kell inváziós faj ahhoz, hogy egy természetes területen felbecsülhetetlen kárt okozzanak a telepítők.

"Az illegális haltelepítés jelentős állategészségügyi kockázattal jár, hiszen az állomány nem esett át a fent leírt állategészségügyi ellenőrzésen, vagyis a halak olyan betegségeket is behurcolhatnak, amellyel a teljes vízterület állományát veszélyeztetik" - magyarázta tovább a Nébih. Ilyen betegség lehet például a koi herpesz.

"A telepítendő halállománynak rendelkeznie kell víziállat-egészségőri igazolással arról, hogy az egyedek betegségre utaló elváltozást nem mutatnak, olyan gazdaságból származnak, ahol nem áll fenn ismeretlen eredetű, megnövekedett arányú elhullás, valamint, hogy az érintett állományban a koi herpesz vírusát nem mutatták ki, és nem állapítottak meg e kórokozók által okozott betegséget" - részletezte a hatóság a szükséges ellenőrzéseket.

Azt, hogy a koi herpesz mekkora problémát jelent, jól mutatja, hogy a fertőzött állományban a kopoltyút támadó betegség 30-40 százalékos halálozási rátát mutat. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ egy évekkel ezelőtti felmérése is azt mutatta, hogy nagyon gyorsan terjed a pontyok között. Úgy fertőzi itthon az állományt, hogy a 2010 óta folytatott monitorozásban Magyarország 2 évig (2010-2011) mentes volt a betegségtől, azóta pedig bevezetésre kerültek az EU vonatkozó állategészségügyi szabályai és eljárásai, tehát meg sem jelenhetett volna a kórság, ha nincsenek külső tényezők.

Ez pedig nagyban köszönhető annak, hogy sokan a megunt kerti tavakból is a természetes vizekbe helyezik a halakat. A trópusi hobbi halak így egyrészt elszaporodhatnak - ilyen például a 2019-ben az Ipolyban kétszer is észlelt sárga harcsa -, vagy ritka betegségeket terjeszthetnek el.

"Kerti tavak, akváriumok esetében előfordult már, hogy a tulajdonos ráunt az abban tartott halakra, és "nemes egyszerűséggel" valamelyik természetes vizünkbe szabadon engedte azokat. Az egzotikus, trópusi halak általában nem élik túl a telet - bár minden ilyen kijelentéssel óvatosan kell bánni -, de a már említett betegségeket épp úgy behurcolhatják, mint a kerti tóból kikerülő egyéb őshonos vagy idegenhonos halfajok" - figyelmeztet a Nébih.

Bár létesíteni szabad kerti tavakat, de még így is kockázatot jelentenek: városi legendának és meseszerűnek hangzik, de a vízimadarak révén kikerülhetnek ikrák ezekből a vizekből. Egyes fertőzések így is elterjedhetnek, de senki se kapaszkodjon ebbe a magyarázatba, mert azt a hatóság is megerősítette, hogy ez viszonylag ritka jelenség.

Felbecsülhetetlen kár, nagyon is valós bírság

Azt, hogy pontosan hány illegális haltelepítés történik ma Magyarországon, nem lehet tudni. A Nébih többnyire pontosan ugyanúgy értesül ezekről az esetekről, mint ahogy a horgászcsoportok is: az interneten büszkélkedik vele valaki.

"A hatóság ezekről az esetekről leginkább a különböző közösségi oldalakon és honlapokon szerez tudomást. Ilyenkor általában az illegális horgásztó üzemeltetője ad hírt a haltelepítésekről, annak érdekében, hogy odacsábítsa a horgászokat. Ugyanakkor lakossági bejelentést is kaptunk már" - közölte a hivatal, amely szerint a leggyakoribb az, hogy bányatavakba, magán horgásztavakba telepítenek állatokat. Sokszor ez még a természetes vizek meglopásával is jár, mert a folyókból, tavakból viszik át a kifogott állatokat.

Az effajta csalás is egyre gyakoribb: egy-egy méretes halért a horgásztavak üzemeltetői akár milliókat is fizetnek. Ennek oka, hogy a sportélményre vágyó horgászok egy monstre állat kifogásáért szívesen fizetnek, így egy halastó számára kifejezetten erős marketing értékkel bírhat egy kapitális példány. Nem régiben a Nébih le is buktatott egy pontylopást - ahogy arról részletesen írt a Napi.hu.

"Nem nyilvántartott vízterületbe halat telepíteni, illetve ott horgászatot engedélyezni, továbbá területi jegyet oda kiadni tilos!" - hangsúlyozza a Nébih.

Ha valaki úgy is van vele, hogy márpedig ő halat fog telepíteni, akkor annak elrettentésül szolgáljon az, hogy aki engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően végez telepítési tevékenységet, a cselekmény súlyától függően 500 000-től 5 millió forintig terjedő halvédelmi bírságra számíthat. A bírság ismétlődő cselekmény esetén többször is kiszabható. Ezen túlmenően a halgazdálkodási hatóság a horgászati-halászati tevékenységtől is eltiltja a szabálysértőt 3 hónaptól 3 évig terjedő időszakra.

A józanabb haltelepítők vegyék figyelembe, hogy az őshonos halállomány kipusztítása felbecsülhetetlen károkat jelent nem csak a horgászoknak, de az egész élővilágnak is.

Ne csinálja, ha látja szóljon!
Ez úton is szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a természetes vizeinkben élő halállomány nemzeti kincs, így védelme, megőrzése mindannyiunk érdeke. Kérjük tehát, hogy amennyiben halgazdálkodással, halkereskedelemmel kapcsolatos jogsértést tapasztal valaki, az jelezze az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címen! - kéri a hatóság mindenkitől.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

europeer, 2020.01.20 15:11

A nemzeti aláírógépünk pecázás közben belelógatja a lábát a vízbe? Lehet, hogy az itt a probléma.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Katalin Kormos, 2020.01.20 12:20

A fidesz által, államcsínnyel létrehozott, és "Magyarország" néven megkonstruált magánállam, 2012-ben a lovak közé dobta a gyeplőt, a köztársadalmi problémákat iletően.
Ez, márcsak a dolog jellegéből fakadóan is, nyilvánvalóan oda vezetett, hogy a csak a saját szerzéseire koncentráló hatalmi felépítmény (kormányzat és hivatalos szervei) magasról tesz a cikkben említett problémákra (is).
Ennek a fajta gazdátlanságnak, szervezetlenségnek és káosznak köszönhető a kialakult helyzet, amelyben aztán, úgymond: mindenki azt csinál, amit akar.
És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy inváziós fajok, az emberi populációk esetében, és magyar konstellációban is ugyanúgy előfordulnak, mint azt bizonyára mindannyian tudjuk és tapasztaljuk.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html