Hamarosan indul a brutális állami pénzosztás

Új néven, de változatlan céllal indul hamarosan az állami kockázati tőkealap – derült ki a Venture Capital Summit konferencián. Mutatunk mindent, amit fontos tudni!
Napi.hu, 2016. október 27. csütörtök, 10:47

Az új állami tőkealap több mint ezer befektetést tervez teljesen kezdő vállalkozásokba a következő 6-7 évben - mondta Kisgergely Kornél, a Hiventures vezérigazgatója. Eddig Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő néven voltak ismertek, ám jobban el akartak különülni az ugyanilyen nevű egyetemtől, ezért változtattak nevet.

Az európai kockázatitőke-piacon az állami szektor szerepe a válság során erősödött meg, amikor a versenyszféra szereplői az addig megszokottnál jóval kevesebb kockázatot vállaltak. A trend azóta is megmaradt, a befektetések nagyjából 35 százaléka jön az állami szférából, míg a válságot megelőzően 15 százalék volt csak - mondta Kisgergely.

Szerinte az állami kockázati tőkealap létjogosultságát az is bizonyítja, hogy a magyar gazdaság technológiai szintje alig nőtt 2000 óta, 16 év alatt 10 százalékos növekedést sikerült csak elérni. A rossz hír, hogy a régió ennél jóval nagyobb mértékben fejlődött, így ennek növelése a kormány egyik prioritása kellene, hogy legyen - vélte a Hiventures vezetője, aki szerint ennek egyik módja a kockázati tőkebefektetés.

Az is probléma, hogy kevés egyelőre a seed, preseed befektetés, azaz, amikor még korai fázisban fektetnek a startupokba a befektetők, de bőven lehetne több kockázati tőkebefektetés (az elmúlt időszakban 50-60 volt nagyjából évente). Ennek érdekében a Hiventures a következő években 50 milliárd forintot önt majd a piacra.

Az nem új, hogy jól működő állami alapkezelő jelenik meg a piacon, erre a világon számtalan példa van, akiknek a működését a Hiventures is megvizsgálta, hogy el tudja lesni a legjobb gyakorlatokat - mondta Katona Bence vezérigazgató-helyettes, aki szerint a korai fázisú támogatás sok helyen éppen ezeknek a programoknak köszönhetően pörgött fel. A cél, hogy 2020 után már egyre kevesebb állami szerepvállalás legyen a korai fázisú cégek támogatásában, kialakuljon az az ökoszisztéma, ami már piaci alapon működik - mondta Katona.

Az 50 milliárdos keretből, 30 milliárd jön uniós forrásból (GINOP 8.1.3 forrásból), ezt az összeget a központi régióban (Budapest és Pest megye) nem lehet majd felhasználni, ám MFB-forrásból 20 milliárdnyi plusz forrás is jön, amit már a fővárosi cégek is megkaphatnak. Az összegből 10 milliárd forint jut az inkubációra, 16 milliárd a seed, avagy magvető befektetésekre, míg 24 milliárd a startup fázisú cégekre. Ebből egyébként mintegy 800 céget akarnak inkubálni, 180-240 cég kapna seed befektetést, míg 50-100 startup juthatna tőkéhez az állami alap segítségével. A gond, hogy egyelőre nincs ennyi befektetésre alkalmas cég Magyarországon, ám van időnk, 2023 végéig kell kihelyezni a forrást - mondta Katona, aki szerint az alaplogika az, hogy a korai szakaszra több uniós forrás, a későbbi fázisra pedig hazai forrás. A korai fázisban 90 százalék a bukás aránya - magyarázta a vezérigazgató-helyettes.

Összesen négy termékkel készülnek a piacra, az inkubációs szakaszban direkt és indirekt befektetések várhatóan. Előbbivel kapcsolatban elmondta, hogy ez egy újdonság lesz a magyar piacon, ami nagyon hiányzott már, hiszen a korai fázisú kockázatot nem nagyon szerették vállalni a piaci szereplők. A feltételek itt fixek lesznek: a maximum 5 éves cégeknek 9 millió forintot ajánlanak fel 9 százaléknyi részesedésért cserébe. Ezt a pénzt két részletben adnák: először hárommilliót, majd ha teljesítette az előre kitűzött első mérföldkövet, akkor kaphat még 6 milliót. Az ígéret szerint gyors döntéshozatal várható, maximum 3 hónap. Ahogy az indirekt befektetésnél, úgy itt is várják a piaci szereplők társulását.

A későbbi fázisban lévő cégeket két formában támogatnák: a magvető cégek 20 és 120 millió forint közötti összeghez juthatnak, ezért kisebbségi részesedést kérnek és prototípusfejlesztésre, illetve piacmegjelenés támogatására lehet majd költeni. A startupok akár 500 millió forintot is kaphatnak, ebből pedig a bevételeiket kellene növelniük, illetve felfuttatniuk az értékesítésüket. Ahogy a korábbiakban, itt is kisebbségi részesedést kérne a Hiventures, ám már nem lenne meghatározva a konkrét százalék, az mindig egyedi tárgyalás eredménye lenne.

HOZZÁSZÓLÁSOK