Hamis adatokkal trükközött a cég - elbukta a támogatást

Ha egy cég hamis adatokat közöl az uniós és hazai támogatásból megvalósult beruházásáról, akkor visszajár az előleg és nem kapja meg a hiányzó támogatást sem. Erre példa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset.
Németh Géza, 2017. december 9. szombat, 15:11

Egy cég csarnoképítéshez kapott vissza nem térítendő támogatást az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, valamint hazai költségvetési forrásból. A projekt összköltsége 197 millió forint volt, amelynek felét tette ki a támogatás.

A pályázó megkapta és felvette a legmagasabb előleget, azaz 39 millió forintot, majd leszerződött a kivitelezővel. Az építkezés megkezdését követően a csapadékos időjárás miatt az építkezés csúszott, illetve nehézségekbe ütközött, ám jó fél év alatt elkészült a csarnok és megkapta a használatbavételi engedélyt is.

Volt egy kis bibi

A támogatást nyújtó fejlesztési ügynökség a záró kifizetés előtt ellenőrizte a dokumentumokat és a felépült csarnokot is. Kiderült, hogy a pályázathoz beadott árajánlat és a megkötött vállalkozói szerződés mellékletét képező árajánlat nem feleltethető meg egymásnak.

Az újabb helyszíni szemle után a szakértő megállapította, hogy a pályázathoz csatolt költségvetések nem az engedélyezett kéthajós, új raktárcsarnok építési munkáiról készültek, hanem feltehetőleg a korábban megvalósult csomagolóüzem és raktárcsarnok elnevezésű épületek alapján készítették el azokat. Az egyes munkanemekben elszámolni kívánt mennyiségek nem voltak valósak, a költségvetési tételhez hozzátartozó mennyiségek több ponton irreálisak voltak.

"Kicsit" túlszámláztak

Ezt követően a fejlesztési ügynökség szabálytalansági eljárást indított a támogatott céggel szemben, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) illetékes bűnügyi igazgatóságánál is feljelentést tett, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntette, illetve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntette gyanúja miatt.

A nyomozóhatóság által kirendelt igazságügyi építésszakértő, valamint az igazságügyi épületvillamossági szakértő szakvéleménye szerint a ténylegesen elvégzett munkákhoz képest jelentős túlszámlázás volt megállapítható, 50 millió forintot meghaladó mértékben.

Miután a cég valótlan adatokat szolgáltatott és a ténylegesen elvégzett munkák értékénél jóval nagyobb összegű számlákkal kívánta a támogatást igénybe venni, továbbá a valóságban el nem végzett munkák után is számlát nyújtott be, a támogató hatóság a támogatási szerződéstől elállt, egyúttal - kamatostól - visszakérte az előleget. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a szabálytalansági döntést helybenhagyta.

A cég nem nyugodott bele, hogy nem kap támogatást

A cég a jogosulatlanul kifizetett támogatás - késedelmi kamatokkal növelt - összegének visszafizetésére részletfizetési megállapodást kötött, amelynek folyamatosan eleget is tett. Mégsem nyugodott bele, hogy nem kapja meg a támogatást, pert indított, vitatva a szabálytalanságot megállapító határozat érvényességét.

Hivatkozott arra is, hogy a nyomozóhatóság előtt kezdeményezett eljárás még nyomozati szakaszban van, vádemelés nem történt. Állítása szerint túlszámlázást nem követett el és meg nem valósult munkálatokról számlákat nem használt fel. Hivatkozott arra is, hogy a tervezettnél jóval több földmunkát, alapozási munkát kellett készíteni.

Elsőfokon bukta

Az elsőfokú bíróság a cég keresetét elutasította. Megállapította, hogy az ajánlattételi költségvetésben szereplő munkatételek - a bizonyítékok alapján - magasabb egységárral szerepeltek, mint az építőipari normagyűjteményben szereplő referenciaárak, ezen kívül a költségvetésben nem kizárólag a megvalósított épület munkamozzanatait leíró költségvetési tételek találhatók. A kivitelezés költsége összességében az ajánlati költségvetéstől eltért, az ajánlati költségvetésben emellett olyan hiányosságok voltak, amely alapján az épület meg sem valósulhatott volna.

Az elkészült mű néhány részletében szakszerűtlenül kivitelezett. A záróprojekthez kapcsolt költségvetést a kivitelező nem a megvalósulási tervek alapján készítette el, az nem egyeztethető össze a ténylegesen elvégzett kivitelezési munkákkal.

A cég fellebbezett

A cég természetesen fellebbezett, de a másodfokú bíróság - immár jogerősen - szintén elutasította a keresetét. Ezt sem fogadta el, felülvizsgálatot kért a Kúriától.

Ebben a bizonyítékok korábbi mérlegelését támadta, de eredménytelenül, mivel a Kúria a felülvizsgálati ügyekben követett gyakorlata szerint, a felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére sem. A cég a hamis adatközlést is tagadta, így - megítélése szerint - a támogató hatóság nem állhatott el a szerződéstől. A Kúria véleménye szerint a rendelkezésre álló szakértői vélemények ezt nem támasztották alá, sőt annak ellenkezője állapítható meg.

Végül a cég feltehetőleg alappal hivatkozott arra, hogy a projekt megvalósítása során objektív nehézségek merültek fel, ez azonban a projekt pályázati eljárásában közölt hamis adatokra, illetve a záróprojekt előrehaladási jelentésében foglalt valótlan adatszolgáltatásra nem szolgálhat mentségül.

HOZZÁSZÓLÁSOK