Hihetetlen célt szeretne elérni a kormány a magyar boltokban

Akár 18 ezer eladót "nyomna rá" a multikra a kormány kötelező létszámemelési terve. Ez több mint 40 milliárd forintnyi új költséget jelentene alsó hangon számolva - írja a Blokkk.com. Az igazi gond azonban, hogy az egy alkalmazottra jutó forgalomban négyszeres különbség is akad a diszkontok és a magyar áruházak között.
K. Kiss Gergely, 2017. március 17. péntek, 12:31

A szakportál szerint teljes homály övezi, honnan vette azt az ötletet a kormány szakértői csapata, ahhoz a javaslathoz, ami alapján a bolti eladók kötelező létszámát fejenként 36 millió forint árbevételre vetítve kellene kiszámítani. Ez része a tervezett, kiskereskedelmi láncok intézkedések körében.

A Magyar Idők március 17-én ugyan megírta, hogy képlékenyek az eddigi elképzelések: nem támogatja újabb adók bevezetését a kormány, nem kell majd a parkolóhelyek után számított környezetterhelési díjat fizetniük, valamint az adóval kiváltható kötelező minimumlétszámot sem írhatják elő. Ám Orbán Viktor úgy fogalmazott szokásos péntek reggeli rádióinterjújában, hogy ha az adókat Brüsszelben állapítják meg, a multik járnak jól. A kormányfő pedig feltehetően nem akarja, hogy a multik jól járjanak.

Nem ártott volna végigszámolni

A kereskedelemregulázó javaslatcsomag egyik markáns eleme a létszám kötelező előírása az élelmiszer-áruházak számára. Korábban már felvetődött ez a javaslat, igaz, más köntösben, hiszen 2015 végén arról volt szó, hogy 70 négyzetméterenként álljon egy-egy eladó a vásárló rendelkezésére. Ez akkor hozzávetőleg 20 ezer új bolti dolgozót jelenthetett volna, szűken mérve is 20 milliárd forint feletti bérköltséggel, éves szinten.

A jelenlegi csomag szerint a kötelező létszám alapja az árbevétel lenne, egy főre vetítve pedig 36 millió forint. Ez azt jelenthetné, hogy egy áruházban annyi eladó kellene, amennyit a bevétel kitesz, 36 millióval elosztva. Persze az így számított létszám kötelező lenne, ráadásul aki nem teljesíti az előírást, az a hiányzó eladók után fizetne a közösbe. Még jó, hogy ez utóbbi is megfordult a javaslatalkotó fejekben, hiszen ha munkaerőhiány van, akkor nem lehet új eladót felvenni, de ezzel ne lehessen megúszni a terhet, inkább fizessenek helyette.

A szakértőknek ugyanakkor már a KSH adatai alapján is zavarba kellett volna jönniük, hiszen a napi fogyasztási cikkeket értékesítő boltok forgalma négyezer-ötszáz milliárd forint, a fizikai bolti dolgozók száma pedig 76 ezer (igaz, csak a négy főnél nagyobb élelmiszerboltokról van adat). Így is azonban legalább 125 ezer eladóra lenne szükség a meglebegtetett létszámszabály szerint, ráadásul sűrű homály fedi azt is, ki számítson bele a létszámba (csak a szakképzett eladó, hiszen elméletileg ő tud csak pontos felvilágosítást adni a vásárlónak - vagy az árufeltöltő, a pénztáros, vagy éppen a takarító is).

Elképesztő végeredmény

A mérlegbeszámolókból - részben becsült adatok alapján - végül az kerekedik ki, hogy legalább 18 ezer eladót szándékozott a kormány javaslatalkotó szakértői csapata a multi élelmiszer-áruházak nyakába varrni, vagy még többet. Nem tisztázott a javaslatban a már említett eladó fogalma, de az sem egyértelmű például, vajon a részmunkaidős alkalmazottat miként kell számítani. Ennek teljes bérköltsége a szakmai bérminimum alapján  - aminél sokkal többet fizetnek alkalmazottaiknak a multik - túllépi a 40 milliárd forintot éves szinten:

Az igazi baj, amin nem akarnak segíteni

A piaci versenyben nem az a cél, hogy sokkal több, hanem az, hogy sokkal kevesebb munkaerővel dolgozzon egy vállalkozás, bármely iparágban, kihasználva többek között a korszerű szervezési, elektronikus és internetes technikákat, technológiákat, ez igaz a kereskedelemre is.

E téren vannak nagy bajban a magyar boltos vállalkozások. A Szolnok Coop éves árbevétele 24 milliárd forint, az egy alkalmazottra jutó forgalma pedig 17 millió forint. Ennél csak néhány millióval, de több árbevételt hoz néhány vizsgált CBA tag (a nyilvános mérlegbeszámolók alapján). A Spar, vagy a Tesco 30 millió forint felett jár ugyan, de a diszkontok toronymagasan állnak a mezőny felett. A Lidl esetében például 80 millió forint az egy alkalmazottra jutó forgalom, az Aldinál ez 60 millió forint körül mozog, tehát ezen az alapon kétszer-háromszor-négyszer hatékonyabbak az áruházaik. De a szupermarket Spar eladóira is másfélszer nagyobb árbevétel esik hazai boltos láncokénál, hasonlóképpen a Tesconál.

A Blokkk.com végkövetkeztetése szerint nem az erőseket kellene fékezni, hanem a gyengébbeket támogatni a felzárkózásban. Méghozzá nagyon.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2017.03.17 14:33

Agyrém! Az állam ne a gazdaságba vájkáljon bele, hanem a saját burjánzó, pazarló és felesleges tintanyaló siserehadát építse le! Tiszta szocializmus !!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html