Hitelboomra számít az MNB

A magyarországi bankrendszer átfogó sokkellenálló-képessége erősnek mondható mind a likviditási, mind pedig a tőkeellátottságot vizsgálva. A vállalati és a háztartási eladósodottság a jelenleg kedvező környezetben ciklikusan alacsonynak tekinthető, és a hazai bankszektorban jelentős tartalékok állnak rendelkezésre a hitelezési aktivitás növelésére - állapította meg a MNB Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST).
Domokos László, 2018. május 31. csütörtök, 12:02
Fotó: Napi.hu / Szabó Dániel

Magyarországon a vállalati és a háztartási hitelezésben egyaránt a régiós átlagtól lényegesen elmarad a GDP-arányos eladósodottság, a jelenlegi környezetben jelentős kapacitások állnak rendelkezésre a hitelezés bővülésére. Mindez két csatornán keresztül is érvényesülhet: egyrészt a hitelezés ciklikus felzárkózásával, tehát a hitelrés záródásával, másrészt a pénzügyi mélyülés trendszerű növekedésével - közölte ma a PST a friss pénzügyi stabilitási jelentés konklúziójaként.

A hazai bankrendszer javuló sokkellenálló-képességének egyik pillére a folytatódó javulás a bankok portfólióminőségében. A 2017-es évet a nemteljesítő állomány gyógyulása és tisztítása jellemezte, így az npl-arány a vállalati szegmensben 7 százalék, míg a háztartási szegmensben 10 százalék közelébe mérséklődött. A háztartásoknál a banki portfóliótisztítás azonban még nem egyenértékű a probléma teljes körű rendezésével, így a PST külön figyelmet fordít a követeléskezelő szektor jellemzőire. Mindemellett a hazai bankrendszer likviditási és tőkepozíciója egyaránt erős, a bankok sokkellenálló-képességüket még a feltételezett stresszpályák mentén is megőrzik.

A banki jövedelmezőség fenntartható szintjét rövid távon a hitelezési aktivitás növelésével, a működési hatékonyság javításával és a digitalizációs megoldások implementálásával tudják biztosítani az intézmények. Ezzel összefüggésben további fókusztémaként szerepel a jelentésben a kiberbiztonság és a banki digitalizáció aktuális kihívásainak bemutatása, illetve az MNB aktív szerepvállalása az innovációk ösztönzésében a Pénzügyi Innovációs Platform működtetésével.

A szintén ma publikált hitelezési jelentés szerint 2018 első negyedévében tovább bővült mind a vállalati, mind a háztartási hitelezés. A teljes vállalati hitelállomány éves dinamikája továbbra is 10 százalék fölött alakult, míg a kkv-szektoré 14 százalékra gyorsult. A bankok érzékelése szerint a hitelpiacon a verseny tovább fokozódott és a vállalkozások oldaláról jelentkező hitelkereslet ismét erősödött. A vállalati hitelállomány bővülése ezzel a régiós országok között továbbra is Magyarországon a legdinamikusabb.

A banki válaszok alapján az első negyedévben a hitelfeltételek a kis- és mikrovállalati szegmensben enyhültek. A bankok szerint a piacon a feltételek enyhülése leginkább a kamatfelárak csökkenésében tükröződött, ide értve a kockázatosabb hitelek kamatfelárának mérséklődését is. Az elmúlt két negyedévhez hasonlóan ezúttal is a verseny erősödését jelölték meg legtöbben a feltételek enyhüléséhez hozzájáruló tényezőként. A felmérésben részt vevő intézmények ismét erősödő hitelkeresletről számoltak be, mind a nagyvállalati, mind a kkv-szegmens vonatkozásában.

Az idei első negyedévben a háztartási szektor hitelállománya emelkedett a folyósítások és törlesztések eredőjeként, melyet a személyi kölcsönök és a lakáscélú hitelek állománybővülése támogatott. Az éves háztartási hiteldinamika így 2,7 százalékot tett ki. Az új szerződéskötések volumene éves átlagban 37 százalékkal nőtt, ezen belül az új lakáshitelek kihelyezése 36 százalékkal, míg a személyi kölcsönöké 50 százalékkal emelkedett. A negyedév során megkötött lakáscélú hitelszerződések 73 százaléka használt lakás vásárlására jött létre.

Az élénk keresletet továbbra is támogatja a családi otthonteremtési kedvezmény (csok): a negyedév során az új kibocsátású lakáshitel-volumen 14 százaléka volt a csok-hoz köthető. A banki versenyt előmozdító minősített fogyasztóbarát lakáshitel termékek növekvő népszerűsége hozzájárul a rögzített kamatozású hitelek térnyeréséhez, valamint a felárak csökkenéséhez.

A MNB pénzügyi kondíciós indexe alapján a bankrendszeri hitelezés ciklikus hatása a gazdasági növekedésre nézve továbbra is egyensúlyi szinten tartózkodik. Tehát a reálgazdaság bővülésére sem a ciklust felerősítő, sem pedig a növekedést visszahúzó érdemi hatás nem tapasztalható.

A kép forrása: Napi.hu/Szabó Dániel.

HOZZÁSZÓLÁSOK