A GVH feltárta, hogy a Raiffeisen Bank 2002 tavaszától, a Budapest Bank pedig 2004 novemberétől honlapján, rádió és televíziós reklámokban sajtóhirdetéseken és szórólapokon azt ígéri a fogyasztóknak, hogy azok meghatározott ideig (42, illetve 45 napig) kamatmentesen használhatják hitelkártyájukat. A hivatal megállapítása szerint a kibocsátott kártyákkal kapcsolatos tájékoztatások alkalmasak voltak a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására. A hitelkártya használatának kamatmentességére vonatkozó ígéret megítélésekor a GVH abból indult ki, hogy a kamatmentesség ígéretéről a fogyasztók csak akkor kapnak reális képet, ha a tájékoztatás egyértelműen, pontosan tartalmazza, hogy: - a kamatmentesség kizárólag a kártyával történő vásárlásokra vonatkozik, készpénzfelvételre nem; - a kamatmentességhez a teljes tartozás fizetési határidőig történő megfizetése szükséges, a teljes tartozás egy részének megfizetése esetében a fogyasztó kamat megfizetésére köteles, - a teljes tartozásba nemcsak a vásárlási tranzakciók tőkeösszege, hanem a bank felé a hitelkártya jogviszonnyal összefüggésben bármilyen jogcímen fennálló tartozás beleértendő (vásárlási és készpénzfelvételi tranzakciók, illetve a bank által felszámított költségek, díjak teljes összege). Ha a fogyasztók felé irányuló tájékoztatás a kamatmentes időtartam hosszáról is tájékoztatást ad ("akár x napig kamatmentes"), az ígéret reális megítéléséhez annak ismerete is szükséges, hogy az x nap csak akkor teljesül, ha az elszámolási időszak első napján történik meg a vásárlási tranzakció, ettől kezdve a kamatmentes időtartam hossza folyamatosan, minden egyes további napon 1 nappal csökken - húzza alá a Versenyhivatal kommentárja. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) korábbi felmérésének megállapításai szerint a fogyasztók jelentős része nincs pontosan tisztában a kamatmentes periódus jellemzőivel, a pénzügyi intézmények vonatkozó tájékoztatásának módja pedig fogyasztóvédelmi szempontból aggályos. Nem hívják fel ugyanis hangsúlyosan az ügyfél figyelmét, hogy a kamatmentes periódus csak abban az esetben él, ha a felhasznált teljes hitelösszeget a fizetési határidőig megfizeti. "Részlegesen" ez az opció nem vehető igénybe, tehát ha a minimum összeget meghaladóan, de nem a teljes összeget törlesztik, nincs kamatmentes periódus a törlesztett részletet illetően. Az sem tudatosul a fogyasztókban, hogy amennyiben nem a felhasznált teljes összeget fizetik vissza, akkor a teljes igénybevett hitelösszeg válik kamatkötelessé, nem csupán a vissza nem fizetett hitelösszeg-rész. A GVH még 2006 tavaszán indított eljárást elsőként az OTP Bank ellen, mivel azt feltételezte, hogy a bank nem megfelelő tájékoztatást ad ügyfeleinek arról, hogy milyen feltételekkel használhatják kamatmentesen hitelkártyájukat. A vizsgálat lefolytatását követően a GVH 100 millió forintos bírságot rótt ki az OTP-re. A döntés ellen a bank a bíróságnál fellebbezett, ám a Fővárosi Bíróság első fokon helybenhagyta a GVH döntését. Az OTP elleni versenyfelügyeleti eljárás során derült ki, hogy a pénzintézetek széles körben alkalmazzák a megtévesztő hirdetéseket, ezért a versenyhatóság ügy döntött, hogy piactisztítási célú vizsgálatsorozatot indít a fogyasztókat megtévesztő hitelkártya hirdetések visszaszorítása érdekében. Eddig a most lezártakon túl a K&H 15 millió forintos, a Citibank 20 millió forintos, az Erste Bank pedig 2 millió forintos bírságot kapott. A piactisztítás azonban tovább folytatódik, jelenleg több bank ellen is folyik eljárás a GVH-nál.