Ha a felszínt nézzük, akkor ez szenzáció, ha a dolgok mélyére nézünk, tanulság. Az egykori Skála-alapító, később bankvezető karrierje ugyanis már évek óta túllépett a magyar határokon, Pozsonyban, Kolozsvárott, Katowicében és Montenegróban teljesedett ki. Az általa irányított – és persze birtokolt – ingatlanfejlesztő cégcsoport ugyanis a magyar tapasztalatokra építve álmodott és valósított meg üzletközpontokat, irodaházakat és bevásárlóközpontokat a régióban, s immár a legnagyobb piacra, Oroszországba is bemerészkedett. Időközben taktikát változtatott. Nem zöldmezős cégalapítással, hanem egy helyi ingatlanbefektető cég felvásárlásával, egyszerre fél tucat bevásárlóközpont építésével „robbantott” az ottani ingatlanpiacon.

De nem csak Demján cégei nőtték ki a magyar piacot! Például Romániában terjeszkedik a Futureal, ott épít utat és közműveket a Vegyépszer, hoz tető alá épületeket a KÉSZ, működtet bankot az OTP, Horvátországban fejleszt szállodákat és üdülőtelepeket Vitézy Tamás cége, Kínában termeltet az MPF Holding.

Mindez azt mutatja, hogy a magyar milliárdosréteg jól érzi a világpiac változásait és a fejlődés lehetőségeit. Hogy mennyire, azt jól mutatja a vagyongyarapodás mértéke. Amint az immár hatodszor elkészített 100-as listából kiderül, azok gazdagodnak az átlagnál jobban, akiknek cégei idejében felismerték a külpiacok jelentőségét – és persze tettek is azért, hogy az adódó lehetőségeket kihasználják. Románia, Szlovákia mellett pedig egyre nagyobb szerep vár Ukrajnára, Oroszországra, Horvátországra, Szerbiára és Montenegróra. Ezekben az országokban ugyan még jelentős kockázattal kell számolni, de evvel arányos az elérhető nyereség nagysága is. Hogy milyen eredménnyel sikerül a magyarok hódítása, annak jelei már idén is megmutatkoznak. Jövőre talán még szebb eredményekről ad számot a 100 leggazdagabb magyart soroló lista.