Hogyan folyik be 25 milliárdos többlet a kasszába?

A szakmai szövetség szerint kérdéses, hogy a vidékfejlesztési tárca által várt 25 milliárdos többlet valóban befolyhat a költségvetésbe a termékdíjból.
Tóth Kata, 2012. június 16. szombat, 19:16

Aggályos a kormány elképzelése, hogy a termékdíjtörvény jövőre hatályba lépő módosításának köszönhetően egy év alatt 25 milliárd forintos többlet érkezhet az államkasszába − mondta a Napi Gazdaságnak Farkas Hilda, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének (KSZGYSZ) ügyvezetője. Ugyanakkor nemcsak a jövőre várt szufficit mértéke kérdéses, hanem az is, hogy az idei, közel 60 milliárd forintos előirányzat teljesül-e. Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára egy szerdai konferencián 2013-tól összesen 85 milliárd forint környezetvédelmi termékdíj-bevételt prognosztizált.

A tervezett változás egyik eleme, hogy nagyobb termékdíjat rónak ki a műanyag palackokra, míg az újratölthető, ismét felhasználhatókra mérsékeltebb, a leginkább környezetbarát üvegre pedig annál is kevesebb ilyen teher rakódik. A szakértő szerint a jövőre kalkulált 25 milliárdos többlet inkább a termékdíjköteles termékkör bővítésével, illetve a jelenlegi árszabályozás módosításával, így annak drágulásával érhető el, emellett újra bevezetik a hajdan már bevált betétdíjat.

Farkas Hilda szerint azonban legalább két évet kell szánni az újbóli bevezetésre, mivel nem elég csak a rendeletet megalkotni, a műszaki feltételeket is meg kell teremteni a visszavételre, valamint a folyamat pénzügyi nyomon követése érdekében ki kell alakítani egy elszámoló rendszert is, amely alkalmas az új szabályozásban érdekelt több százféle palack, illetve gyártó megkülönböztetésére.

A települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás állami kézbe kerülésével a piacon jelen lévők bizonyára a nemzetközi beruházásvédelmi egyezmények eszközével fognak élni − hangsúlyozta Farkas Hilda, aki sajnálatosnak nevezte, hogy azon magyar, magántulajdonban lévő közszolgáltatóknak, amelyeket szintén hátrányosan érint a tervezett rendelkezés, nem áll ilyen jogorvoslati lehetőség a rendelkezésükre.

HOZZÁSZÓLÁSOK