A magyar fiatalok 21 százaléka legalább egyszer illegális forráson keresztül jutott hozzá valamilyen digitális tartalomhoz tavaly, ez 4 százalékponttal alacsonyabb az EU átlagánál.

A 14-24 éves fiatalok internet-használati szokásait is vizsgáló elemzés szerint Magyarországon a digitális tartalmakhoz való hozzáférés során az illegális források használata elterjedt szokássá vált a fiatalok körében. Nem igazán figyelnek arra, hogy az adott oldal törvényesen működik-e, vagy sem, emellett nem érzik a legális források nyújtotta előnyöket, és nem gondolják azt, hogy az adott tartalomért megérné fizetni, ha az illegális felületről is elérhető.

A magyar felhasználók körében a YouTube és a Port.hu jelentik a legismertebb legális csatornákat, míg az illegálisan működő oldalak közül az nCore és a Torrent a legnépszerűbbek az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) jelentése szerint.

Optimizmusra ad okot, hogy az európai átlagnál csekélyebb mértékben használnak a magyar fiatalok illegális felületeket, ugyanakkor aggályos, hogy sokan nem tudnak különbséget tenni legális és illegális oldalak között - mondta Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese.

A jelentés szerint a digitális tartalmakhoz való hozzáférés során a fiatalok leginkább az adott oldal minőségét tartják fontosnak (64 százalék), az olcsó vagy ingyenes fogyasztás lehetősége csak ezután következik 59 százalékkal, az adott felület biztonsága pedig a harmadik helyen szerepel 52 százalékkal.

Arra a kérdésre, hogy milyen tényezők szolgálnának elrettentő hatással az illegális oldalak fogyasztására, a válaszadók 84 százaléka a bankkártyán lévő személyes adatok ellopását, 78 százaléka a vírussal való fertőzöttséget, 76 százaléka pedig a büntetéstől való félelmet jelölte meg - derül ki a jelentésből.

Az európai fiatalok körében a digitális tartalmak fogyasztása terén az első helyen a zene áll (97 százalék), ezt követi a film- és sorozat  (95 százalék), valamint a játékfogyasztás (91 százalék). A felhasználók a különböző tartalmakat leginkább streamelés formájában (folyamatos online kapcsolat útján), kisebb részben pedig letöltésen keresztül fogyasztják: csaknem háromnegyedük, az előbbi módon nézi a különböző tévéműsorokat, ez az arány a filmeknél és sorozatoknál már csak 66 százalék, míg a zenehallgatásnál 48 százalék. Az e-bookok esetében ugyanakkor a letöltés 1 százalékponttal megelőzi a streamelést (41 százalék)

Az illegális online forrásokat használó magyar fiatalok körében a filmek és sorozatok álltak az első helyen 83 százalékkal, majd a zene 64 százalékkal, végül a játékok következtek 51 százalékkal. Ez utóbbi esetében hazánk jóval meghaladta az EU 29 százalékos átlagát.