Valójában egyetlen renitens tagállam sem fél attól, hogy az Európai Unió milyen jogi lépéseket próbál meg ellene foganatosítani: az elv, miszerint minden tag vétójoggal rendelkezik, azt eredményezi, hogy szinte senki ellen sem lehet hatásosan fellépni. Ezért is magabiztos Budapest és Varsó, hogy megússzák a hetes cikkely szerinti eljárás végén szavazati joguk felfüggesztését: a két tagállam bevédheti egymást, ha szavazásig jutna az ügy.

Viszont a Bloomberg szerint a jogi és bürokratikus körök helyett van egy sokkal hatékonyabb eszköz arra, hogy az uniós értékekkel egyre inkább szembemenő Magyarországot és Lengyelországot meghátrálásra késztessék, még ha elsőre kevéssé adja is magát a megoldás. Hamarosan viszont az Európai Parlament és a kormányokat tömörítő Európai Tanács is elfogadhat egy új szabályozást, amelyet a múlt héten mutattak be.

Védjük a Snowdeneket

Jelenleg nincs még egységes jogi védelem azoknak az embereknek, akik az állami vagy vállalati korrupcióról, a hatalommal való visszaélésről szivárogtatnak. Tagállamonként változó, hogyan próbálják segíteni az embereket, akik egy-egy problémával a nyilvánosság, vagy a hatóságok elé állnak. De ezeknek a szabályoknak a nagy része elég gyenge védelmet nyújt.

A Bloomberg példaként annak az  Antoine Deltournak az esetét hozza fel, aki Luxemburgban 340 cég esetében mutatta be, hogy milyen trükkökkel csökkentették minimumra az adóbefizetéseiket, az ország költségvetésének is kárt okozva. A férfit - bár a törvények bizonyos garanciákat ígértek a számára -, bíróság elé állították, ahol első fokon felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, csak a fellebbviteli bíróság mentette fel a vádak és a büntetés alól.

Edward Snowden esete pedig azt mutatta meg, hogy egy szivárogtatás mekkora hatással lehet a világra: a korábban az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynökségénél (NSA) dolgozó informatikusa bemutatta, hogy mennyi és milyen érzékeny adatokat gyűjtenek a titkosszolgálatok. Azóta a rendszer megváltozott, valamint az emberek is tudatosabban bánnak a személyes adataikkal.

Az Európai Unió most észrevette, hogy fontosak a szivárogtatók, és védelmet érdemelnek: egy múlt héten közzétett irányelvjavaslat közös minimumszabályokat állapít meg a szakpolitikai területeken a jogellenes tevékenységekről jelentő személyek védelméről, a nukleáris biztonságtól a környezetvédelem területéig, az élelmiszerbiztonságtól az adatvédelemig. Ez megköveteli az egyénektől, hogy először tegyenek jelentést megállapításaikról - ami jelentős kockázatot jelent egyes országokban és cégekben -, de világos lehetőségeket is kínál a kívülről történő visszaélések ellen. Ha elfogadják (a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek továbbra is jóvá kell hagynia), akkor kiegészítő védelmet nyújtana a munkavállalóknak, és ösztönözni fogja azokat, akik a visszaéléseket azonosítják.

A magyar és a lengyel kormány ellen is jó lesz

A Bloomberg cikkében arról ír, hogy az új irányelv abból a szempontból is jól jöhet az EU-nak, hogy nehéz a jogállamiságot érintő ügyeket nemzetközi bíróságok előtt rendezni, sőt, ezek ítéleteit sokszor nem is veszik figyelembe az érintett országok. Viszont őket sokall jobban gyengítheti, ha alulról jövő jelentések mutatnák be, hogyan élnek vissza a hatalommal, miként működik a korrupt rendszerük. Ha kellő védelmet kapnak, akkor az ösztönző lehet az alulról jövő kezdeményezéseknek, növelheti az emberek igazságérzetét. A lap szerint ez sokkal hatékonyabb lehet a renitens tagállamokkal szemben, mint a szankciók.

Valamint a jogi eljárásokat is erősíthetik a védett nyilvánosságra hozatalok, egyes esetekben például bizonyítékul szolgálva egy kormány ellen. De abban is bízni lehet, hogy a társadalmi viták is felerősödnek egy-egy szivárogtatás után. Jobban érvényre juthat az emberek akarata.

A Bloomberg példaként hozza, hogyha egy magyar állampolgárt érint a Fidesz-KDNP korrupciója, akkor jelenleg tarthat retorziótól, ha nyilvánosan felszólal ellene. Ha viszont az új irányelv beépül az uniós jogba, akkor bátran tehet lépéseket az ügyében és talán célt is érhet védett személyként.

Azonban egyelőre még csak feltételes módban érdemes beszélni az új csodafegyverről. Ugyanis egyre inkább látszik, hogy a nemzetközi bíróságok döntéseit figyelmen kívül hagyják az országok vezetői. Valamint még kérdéses, hogy az uniós szervek milyen védelmi mechanizmusokat tudnak kidolgozni a kirúgások, a fenyegetések és az elnyomó intézkedések ellen.

A kép forrása: Janek Skarzynski/AFP.