Július végén jelentették be, hogy a német BMW autógyár egymilliárd eurós beruházással évi 150 ezer személygépkocsi gyártására alkalmas gyárat épít fel Debrecenben.

Ezer embernek terveznek munkát adni a hajdúsági megyeszékhelyen. A 400 hektáros, az önkormányzattól megvásárolandó területen egy olyan üzem létesül majd, ahol várhatóan hagyományos és elektromos meghajtású autókat gyártanak majd. Egy ilyen volumenű beruházás az adott térség és a magyar gazdaság teljesítményére is komoly hatást gyakorolhat, sőt, demográfiai szempontból sem mellékes az eddigi példák alapján.

Mit jelenthet?

Debrecen és Hajdú-Bihar megye egésze is jelentősen profitálhat majd a beruházásból - ez már a Napi.hu korábbi híréből is kiderült: a lakásárak pillanatok alatt ugrottak meg a megyeszékhelyen, és régóta halogatott iroda-, szálloda- és lakásberuházások indulhatnak meg a városban és vonzáskörzetében. Erről helyi, illetve helyben érdekelt nagyvállalkozók is nyilatkoztak már lapunknak.

Ugyanakkor mélyebb - és aggódóbb - kutatói elemzések szerint Magyarország egyre jobban kiszolgáltatja magát a külföldi befektetőknek, azon belül is a német autógyártóknak. E cégek olyan tevékenységeket telepítenek Magyarországra, amelyekhez kevés hazai tulajdonú beszállító kapcsolódik, és viszonylag kicsi a hozzáadott-értéke az itteni termelésnek, ráadásul K+F, azaz kutatás-fejlesztési tevékenység alig-alig kapcsolódik hozzájuk.

Tulajdonképpen nem is különböző vállalatok közti, hanem egy nagy konszernen belüli, országhatárokat átlépő áruforgalomról van szó, ami a hazai tulajdonú cégek exportját és versenyképességét nem igazán befolyásolja. A külföldi tulajdonú, de Magyarországon megtelepedett beszállítók szerepét ugyanakkor nem tartják elhanyagolható tényezőnek a kutatók. Számos kritikus ugyancsak megjegyzi, hogy a multiknak jelentős szerepe van egy-egy térség foglalkoztatási viszonyainak javításában. A témát vizsgáló szakértők - például a Közgazdasági Szemlében tanulmányt közlő Lengyel Imre és Varga Attila - azt is elismerik azonban, hogy a kelet-közép-európai régióban évtizedes távlatban relatíve gyengébb magyar növekedésben már nem Budapest és a centrumrégió, és nem is a hazai tudományos centrumok, tudásközpontok (Debrecen, Szeged, Pécs) vonzzák a befektetéseket. Nem ezek járulnak hozzá a magyar GDP növekedéséhez, hanem többek között az autóipari beruházások, illetve az ezek révén beinduló nyugat- és közép-magyarországi termelés hajtja a hazai gazdaságot. Csath Magolna, a Szent István Egyetem professzor emeritusa is kritizálta a debreceni BMW-gyárberuházást, szerinte a gyár miatt túlságosan függeni fog a magyar gazdaság a járműipartól, ami igen nagy veszélyt jelent. Csath emellett hiányolja azt az átfogó nemzetstratégiát, amely a tudásalapú társadalom felé segítené az országot, pedig a gondolkodó, kreatív és intelligens emberek országává kell válni.

GDP fejenként

Így például a különböző típusú térségek közül 2016-ban a külföldi befektetésre alapozó megyék (döntően a Dunántúl középső és nyugati része) 5,2 százalékos egy főre eső GDP-növekedést mutatott fel, míg Budapest és Pest megye esetében ez mindössze 1,2 százalék volt, s Baranya, Csongrád és Hajdú-Bihar esetében is csupán 1,9 százalék.

Mindezt Lengyel Imre és Varga Attila már idézett tanulmánya mutatja ki. Debrecen most a BMW-fejlesztéssel és a szintén nemrég bejelentett Continental-gyárépítéssel (450 munkahely teremtése, 32 milliárdos invesztícióval ) a tudásközpont mellett immár a külföldi beruházásokra is építhet. Debrecenben pedig a város egyetemei eddig is vonzerőt jelentettek. Mostanáig azonban - úgy tűnik - nem elég erőset.

Mi kellett hozzá?

Mindazonáltal a BMW a hírek szerint többek között azért is döntött a hajdúsági megyeszékhely mellett, mert itt eleve volt repülőtér. Egy korábbi tanulmány (Rechnitzer János - Smahó Melinda / Széchenyi István Egyetem) amúgy is kimutatta, hogy a befektetésekért folyó versenyben a városoknak számos saját fejlesztést kell végrehajtaniuk ahhoz, hogy vonzóvá váljanak a külföldi befektetők szemében. Persze nem csak a város fejleszt Debrecen térségében és ez is alighanem szerepet játszhatott a BMW döntésében: az M35-ös autópálya folyamatosan hosszabbodik meg a régióban.

Nemrég adták át a forgalomnak a megyeszékhelyt elkerülő szakaszát, amely 4-es út és a 481. számú főút között húzódik, s amely az újonnan elkészült 481-es úttal együtt a debreceni repülőtér megközelítését is javítja. A most elkészült elkerülő szakasz része a Debrecen és Berettyóújfalu közötti autópályának, amely két ütemben valósul meg. Az M35-ös frissen átadott 5,4 kilométeres, 2×2 forgalmi sávos szakasza után hamarosan, talán 2018 végére, befejezik a teljes Debrecen és Berettyóújfalu közötti 24,1 kilométeres távot. Minderről az infrastruktúra kiépítéséért felelős NIF Zrt. honlapján lehet olvasni. Ráadásul Berettyóújfalu és az országhatár között tavasszal megkezdődött az M4-es 30 km hosszú szakaszának kivitelezése is, így tovább folytatódik a gyorsforgalmi úthálózat kiépítése Románia felé, ami Debrecent valódi regionális közlekedési központtá teheti. Különösen akkor lehet ez igaz, ha megépül a Szegedet Debrecennel összekötő 2x2 sávos út, amely a tervezési fázisban van a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. honlapja szerint.

A Mercedes-hatás

A tényadatok azt mutatják, hogy jobb, ha vannak ilyen gyárberuházások, mintha semmi sincs helyettük. Ezt elsősorban nem is az országos (vidéki) átlagnál fejlettebb nyugat-magyarországi megyék példájával lehet igazolni, hanem egy olyan térség fejlődésével, ahol korábban nem volt jelentős autóipar, de ahol 2011 után beindult e tevékenység. Kecskemétről és az ottani Mercedes-gyárról van szó.

Bács-Kiskun fejlődése látványos volt a Mercedes megjelenése óta. A gyár 2012-ben kezdte meg a termelést, és 2016-ban a Napi.hu-n már olvashattak a fejlődés legnyilvánvalóbb következményéről, az egy főre eső ipari termelés drasztikus megugrásáról. Egy Bács-Kiskun megyei lakosra 2016-ban 2,1 millió forint értékű ipari termelés jutott, ami több mint a háromszorosa volt az öt évvel korábbi 649 ezer forintnak. Azaz a Mercedes megjelenésétől kezdve fejenként másfél millió forinttal nőtt a teljesítmény (az országos átlagot messze meghaladva). Hasonló fejlődés az egyébként fejlettebb Győr-Moson-Sopron megyében is látszott 2016-ban: akkor majdnem 4 millió forint ipari termelés jutott egy megyei lakosra, ez két és félszerese volt az öt évvel azelőttinek, elsősorban a győri Audi-gyár miatt.

Autógyárak és kisbabák

2018 első negyedévében Bács-Kiskun megyében az élveszületések száma az országos csökkenéssel szemben emelkedett például, a halálozások száma mérséklődött. Így összességében a megye népességének természetes fogyása 16 százalékkal kisebb volt, mint 2017 azonos időszakában. A KSH munkaerő-felmérése alapján ráadásul a foglalkoztatottak száma bővült, a munkanélkülieké visszaesett a 2017-es adatokhoz képest. A foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta egyaránt jobb volt tehát az országosnál.

Mindez nyilvánvalóan nemcsak a Mercedes-beruházással függ össze, de a gyár elindulása nagyban javította a megye helyzetét. A másik "autóipari megyében", Győr-Moson-Sopronban is jobbak a népesedési mutatók az országosnál. Így 2018 első negyedévében Győr-Moson-Sopronban nőtt az élveszületések száma, akárcsak Bács-Kiskunban, miközben az egész országban visszaesett ez a mutató, ahogy már említettük. A halálozások száma mérséklődött észak-nyugati megyénkben, a népesség természetes fogyása pedig 20 százalékkal kisebb volt, mint 2017 azonos időszakában.

Ha innen nézzük a kérdést, akkor Hajdú-Biharra viszont igenis ráférne egy autóipari beruházás, még akkor is, ha a gyár nem feltétlenül termel annyi hozzáadott-értéket. Itt ugyanis a legfrissebb KSH-adatok szerint a népesség természetes fogyása 5 százalékkal nagyobb volt, mint 2017 azonos időszakában. Vagyis Hajdú-Biharban rosszabbak lettek a demográfiai mutatók (összességében), míg az "autóipari megyékben" javultak 2018 első három hónapjában. A hajdúsági foglalkoztatási arány elmaradt az országostól, a munkanélküliségi ráta pedig meghaladta azt - ez sem lehet meglepő az említett adatok tükrében.

Ráadásul Bács-Kiskunban - amely leginkább összevethető volt korábban Hajdú-Biharral - újabb nagy autóipari beruházás készül: a Mercedes ugyanis egy második gyárat is épít Kecskemétre, amely a tervek szerint 2020-ban indulhat be. Ez ugyancsak egymilliárd eurós beruházás lesz, mint a BMW-é Debrecenben. Viszont 2500 új munkahelyet teremtenek Kecskeméten, a debreceni ezer fővel szemben. A különbség - bár egyelőre biztos közlés erről nincs - talán abból is adódhat, hogy a BMW elektromos autókat is gyárthat Debrecenben, márpedig ezek összeszereléséhez nem kell annyi alkatrész, és alighanem annyi munkaerő sem, mint a hagyományos gépkocsik gyártásához.

Hány embernek kell jégkrém?

Azt, hogy a Mercedes mennyivel többet jelent már ma is, mint amit a statisztikák kifejeznek, jól mutatja, hogy bár a gyár létszáma 2-3 ezer közötti, de amikor most, augusztus elején jégkrémet osztogattak az üzemben dolgozóknak, a beszállítóknak, az odaérkező vendégeknek, a környéken lévő óvoda és bölcsőde dolgozóinak, a gyerekeknek és a látogatóközpont vendégeinek, akkor hirtelen kiderült, hogy hétezer jégkrémre van szükség.

Vagyis a helyi lap kissé reklámízű híréből mégiscsak az derül ki, hogy az eurómilliárdos beruházások jóval nagyobb hatásúak, mint azt a száraz statisztikák mutatni képesek, és egy egész térséget vagy egy egész megyét is dinamizálhatnak.

A címlapkép illusztráció. Az indonéziai BMW-gyárban készült. Forrás: Bay Ismoyo/AFP.