Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Eddig már tizenöt magyar devizahiteles ügyet zárt le az Európai Bíróság, de könnyen lehet, hogy a hazai banki adósok ezután a legújabb kölcsönpert emlegetik majd a legfontosabbként.

A 2014-es úgynevezett Kásler-ügy nyomán alakult ki az a hazai álláspont, hogy az árfolyamrés alkalmazása semmis. Fontos elem volt, hogy a szerződésekből kieső árfolyamok a fogyasztó érdekében pótolhatók. Nem maradhattak a továbbiakban életben azok a szerződéses feltételek, amelyek más árfolyamot határoztak meg a kölcsön folyósításakor az adóst megillető, és mást a törlesztőrészlet címén a banknak járó summa kiszámításához - a magyar parlament 2014-ben törvényt fogadott el a kérdésben, ennek nyomán a jegybank deviza-középárfolyamai kerültek a hazai kölcsönmegállapodásokba.

A mostani, decemberben indult ügy ezen a mozzanaton alapul - mondta Lehóczki Balázs, a luxembourgi székhelyű ítélkező fórum sajtóosztályának magyar munkatársa a napilapnak. A kérdés lényege az: érdekében állt-e a magyar fogyasztóknak, hogy új árfolyamok kerüljenek a semmis, régiek helyére. Ha ugyanis a deviza-kölcsönszerződés nem tartalmaz árfolyamot, akkor a megállapodás nem teljesíthető, tulajdonképpen olyan helyzet jön létre, mintha a kontraktust a felek meg sem kötötték volna. Így nem az adósnak kellene viselnie teljes egészében az árfolyamkockázatot. Ez pedig akár azzal is járhatna, hogy újra el kellene számolniuk a bankoknak az ügyfelekkel, az adósoknak pedig adott esetben komoly összegek is visszajárhatnának - gondolta végig a dolgot a Magyar Nemzet.

Mindez ugyanakkor csupán elvi lehetőség - hangsúlyozta Lehóczki. Az Európai Bíróságtól a Győri Ítélőtábla kérte az uniós jog értelmezését. A magyar bíróság kérdést intézett az uniós testülethez, az előzetes döntéshozatali eljárás pedig általában másfél évig tart.