A Magyar Bankszövetség eddig nyilvánosságra nem került októberi javaslatáról eddig három részlet derült csak ki. Az első kettőt Kovács Levente főtitkár ismertette egyik nyilatkozatában, a harmadik az Origo meg nem erősített, de nem is cáfolt értesülése:

  • November 1-jére előrehozzák a kilakoltatási moratóriumot (az ezzel kapcsolatos döntés azóta megtörtént).
  • A kilakoltatás elmarad, ha az adósság nem haladja meg az 500 ezer forintot.
  • Az árfolyamgát kedvezőbbé tételét, ezen belül is a rögzített árfolyam feletti tőkerész egy részének elengedését is vállalták volna a bankok.

Varga Mihály most a Bloombergnek az alábbi lényeges információkat árulta el:

  • A kormánynak biztosítania kell, hogy bármilyen új lépés megőrzi a pénzügyi stabilitást és a bankok működését.
  • A kormány nem zárja ki, hogy elfogadják a Magyar Bankszövetség javaslatát, amennyiben azt nyilvánosságra hozzák, megvitatják, és az érintett adósok többsége támogatja a tervet. (Hogy ez utóbbi pontosan mit jelent, és hogy mérnék a támogatottságot, nem derült ki.)
  • A kormány a Kúria átfogó döntésére vár a devizaalapú jelzáloghitelekkel kapcsolatban, mielőtt bármilyen tervet ismertet, hiszen nehéz jó javaslatot tenni 60, folyamatban lévő bírósági üggyel egyidejűleg.
  • A meglévő adósmentő program (árfolyamgát) "átmeneti megoldás".
  • A kormány nem teszi kötelezővé az árfolyamgátat a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkezők számára.
  • A bankok Varga szerint a kormányhoz hasonlóan szeretnék megerősíteni a devizahitel-szerződések jogi alapjait.