A társelnök az interjúban úgy vélekedett, egyforintnyi vámbevétel negyven-, de akár ötvenforintnyi további adóbevételt is hozhat az államkasszának - szemlézte a kormánypárti lap cikkét az állami hírügynökség, az MTI.

Bók Mihály szerint a vámbevételek legnagyobb része az Európai Uniót illeti, az ügyintézésben részt vevő tagállamok az összeg húsz százalékát tarthatják maguknál. Hangsúlyozta, hogy nem csak pénzügyi előnyök jöhetnek szóba. Kellő számú ügyintézőre van szükség, a szállítmányozás és a logisztika területén is elkelnek a szakemberek, de fontos szempont az őrzés-védelem és a pénzügyek megfelelő vitele is.

Az elmúlt években sokat változott a magyar vámügyintézés, gyorsabb lett és rugalmasabb, miközben megannyi elektronikus megoldást, újítást illesztettek be a hazai szolgáltatásba - mondta a szakember, hozzátéve: a fejlesztések miatt sokan nevezik világszínvonalúnak a magyar vámkezelést. (Nagyon kedveskedni akarunk Kínának.)

A közelmúltban startolt a Budapest-Belgrád vasútvonal tervezési-kivitelezési eljárása. Ez az a beruházás, amely mintegy 750 milliárd forintba kerül, igazán nagy szükség nincs rá és az Európai Unió sem nézi jó szemmel, hogy közeledünk Kínához. A vasutat kínai cégek építik kínai hitelből az MFB közvetítésével.

A Magyar Nemzet egy korábbi cikke szerint a tengeren érkező kínai áruk Európába juttatása nemcsak a görög Pireuszon, hanem az adriai kikötőkön keresztül is lehetséges, ráadásul Olaszország és Szlovénia uniós érdekérvényesítő képessége is jóval nagyobb jelenleg, mint Magyarországé. A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése csak abban az esetben volna nélkülözhetetlen az áruszállítás szempontjából, ha Pireuszon kívül nem lenne más kirakodási lehetőség a térségben.