Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Malév 240-es járata 1975 szeptember 30-án zuhant le a libanoni partok előtt. A szerencsétlenséget az akkori szocialista hatóságok nem akarták kivizsgálni, hiszen a Tu-154 típusú gép akkor már hivatalosan háborús övezetbe repült. Az akkori szűkszavú magyarázatok szerint a 600 méter mélységben heverő gép nem emelhető ki, így nem is vizsgálták a szerencsétlenség okát.

A fedélzeten tartózkodó 50 utasból és a 10 fős személyzetből mindenki meghalt az utasok külföldi állampolgárok voltak. A lezuhanás oka éppúgy lehet műszaki hiba, mint terrorakció, de a nem hivatalos verzió szerint szimplán lelőtték magyar gépet, mivel annak fedélzetén fegyvereket és/vagy terroristákat (a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetőit) sejtették.

Most Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő tette fel a kérdést a közlekedésbiztonságért is felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak (NFM), amelyben azt firtatta, hogy "mikor került pont" a magyar légi közlekedés legnagyobb legtöbb halálos áldozattal járó katasztrófájának végére. Fónagy János az NFM államtitkára írásbeli parlamenti válaszában felidézte, hogy bejrúti tragédia kivizsgálása 2000-es években kapott lendületet egyes áldozatok családtagjainak kezdeményezésre. 2004-ben a parlament 100 milliós kegyeleti alapot hozott létre az áldozatok felkutatására - ám érdemi lépések nem történtek, amit akadályozták a térségben akkor és azóta is zajló háborús események. (Libanon, Szíria).

A Legfelsőbb Bíróság 2011-ben 4 millió forintot ítélt meg egy áldozat hozzátartozójának, ezt is kifizették a kegyeleti alapból, ám ezen túl 2010 óta az ügyben érdemi lépés nem történt. Fónagy válaszából kiderül, hogy a katasztrófa vizsgálatával kapcsolatos egyes magyar iratok máig titkosítottak, az államtitkár annyit tudott az ügyben ígérni a jobbikos képviselőnek, hogy ez ügyben megkeresi a Magyar Nemzeti Levéltárat.

A Malév 2012-ben csődbe ment, ekkor ismét felmerült a remény, hogy tisztázni lehet a sok évvel azelőtti katasztrófa körülményeit, hisz a csőddel az utolsó gazdasági akadály is elhárult a katasztrófa körülményeinek tisztázása elől, így a légi cég már nem kötelezhető kártérítésre. A Malév a katasztrófa után a hetvenes években megkapta a biztosító kártérítését, ám akkor nem kárpótolták sem magyar személyzet, sem a külföldi utasok hozzátartozóit.