Pénzt költeni a hülye is tud, befektetni viszont nem, így 5-6 év múlva fog kiderülni, hogy mekkora sikere volt a Jeremie-programnak - vélte Makra Zsolt, az Alliance-Jura-Hongrie befektetési igazgatója.

A program elején még sok igen tapasztalatlan cég volt, előfordult olyan eset is, hogy valaki több mint 800 oldalas bemutatkozást küldött és egyből 1,2 milliárd forintnyi tőkebefektetést kért - adott képet a kezdeti állapotokról Sztankó Attila, a DBH Investment Szenior portfólió menedzsere.

Kapcsolódó

Ez utóbbi igaz, de az elmúlt időszakban már nőtt a cégek hozzáértése, ami főként a Jeremie-programnak köszönhető - tette hozzá Eszter Elemér, a Portus Buda igazgatóságának elnöke, amire Sztankó elmondta, hogy most kapják a legjobb megkereséseket, amikor már nem tudnak befektetni, mert lejárt az előírt időszak és már elköltötték az összes pénzt.

Az elmúlt időszak kritikáira, miszerint a Jeremie-programban hiába el költöttek el 130 milliárd forintot, nem hozott érdemi eredményt, Sztankó elmondta, hogy az árbevételt és a teljesítményt nem a félidőben kell nézni. Nekik is van olyan cégük, amelynek már van piacon lévő terméke, de van olyan is, amit teljesen át kellett strukturálni. Összesen 10 projektjük van, ha abból 1-2 beválik, akkor már boldogok lesznek, mivel a kockázati tőke lényege, hogy olyan projektekbe fektetnek, ami a banknak már túl kockázatos - emelte ki a szakember. Általában van egy kezdeti elképzelés, de szinte mindig csúsznak a fejlesztések, ahogy változnak a piaci körülmények is.

A sajtóban megjelent anyagok módszertanilag nem alkalmasak arra, hogy egy kockázati tőkeprogram teljesítményét bemutassák - vélte Makra, aki szerint ennél jóval mélyebbre kell ásni. Egyetértett vele Eszter, aki szerint ennek kialakítása állami feladat lenne és mint mondta, lát is esélyt arra, hogy az elvégzi ezt a feladatot.

A tapasztalatok

Makra szerint tanulni csak a bukásból lehet, ahhoz viszont kell 5-10-15 évnyi tapasztalat, akinek ez nincs meg, az inkább ne indítson inkubátort. "Én borzasztóan óvatos lennék, ha egy inkubátort kellene alapítanom" - mondta az Alliance-Jura-Hongrie befektetési igazgatója. A szakember ma már sokkal jobban megfontolná, hogy kivel dolgozik együtt a portfóliócégekben, hiszen az, hogy a vállalatvezető mennyire okos, jó, becsületes, meghatározza a következő éveket. "A legnehezebb az a döntés, amikor eljutunk arra a pontra, hogy a vállalkozó, akivel korábban kezet ráztunk lecserélhető-e, vagy abba belebukik a cég" - mondta Makra.

Mindenkinek tanulnia kell a hibáiból - vélte Eszter Elemér, aki szerint ez igaz az uniós szabályok alkotóira is, hiszen Magyarországon nem reális az, hogy a központi régió cégeit kizárják a kockázati tőkeprogramokból. De igaz a befektetőkre is: az egészen kicsi, induló fázisú cégek például "meg tudnak agyilag borulni" egy 20 ezer eurós tőkebefektetéstől, így az ilyen cégekbe invesztálóknak azt ajánlja, hogy "több kontroll, kevesebb pénz". Ez igaz, hagyni kell a projektgazdákat alkotni és "megváltani a világot", de mivel a befektetők a pénzügyi eredményeket nézik, ezért bár fontos a kontroll, annak nem szabad öncélúvá válnia, hiszen mégiscsak kreatív termékről van szó. A keretrendszert kell szigorúan meghatározni, ez lenne a legfontosabb, ebben mi is hibáztunk korábban - mondta Sztankó.