A parlament július 16., 17. és 20-ai rendkívüli ülésére a kiemelt budapesti fejlesztésekről és a filmes adókedvezményről nyújtott be törvénymódosítót Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, s a javaslatot kivételes eljárásban már 20-án el is fogadná a parlament.

A filmgyártásra vonatkozó módosítás szerint a magyarországi filmipar további fejlődése érdekében 25 százalékról 30 százalékra emelik a közvetett - azaz adókedvezmény-rendszeren keresztül nyújtott - támogatás mértékét. Ez azt jelenti, hogy a filmelőállítók a hazánkban forgatott magyar és külföldi produkciók elszámolható költségeinek 30 százalékát visszakapják közvetett magyar állami támogatásként.

(A támogatás forrása a magyarországi vállalkozások befizetései, amiért a cégek a támogatásra szánt összeget az adóalapjukból és az adójukból levonhatják, azaz adókedvezményként számolhatják el. A vállalkozások közvetlenül is támogathatnak egy-egy filmalkotást, de a Magyar Nemzeti Filmalap letéti számlájára is befizethetik a filmtámogatást, ami után az adókedvezmény igénybevételére jogosító támogatási igazolást kapnak - függetlenül attól, ha a támogatandó filmalkotás akkor még nem ismert.)

Felpörgött a filmipar

A javaslat indoklása szerint a 2004-ben bevezetett magyarországi filmes támogatási rendszernek köszönhetően Budapest mára Európa egyik filmes központjává vált, ami jelentős bevételeket termel nemcsak a produkcióknak, hanem az államnak is. Egyfelől a nagyköltségvetésű produkciók beáramlásával létrejött több száz munkahely járul hozzá Magyarország gazdasági fejlődéséhez, másfelől az adó-visszatérítésre jutó adóbevétel aránya is dinamikusan emelkedik. Az adókedvezmény 2004-es bevezetése óta a filmipar teljes bevétele többszörösére nőtt, a legnagyobb bevételnövekedés 2013 és 2014 között volt, amikor az egy-egy filmalkotásnak adható adókedvezmény 20-ról 25 százalékra nőtt - áll a törvénymódosítás indoklásában. (A Filmalap az elmúlt évek tapasztalataira hivatkozva az írja, 1000 forint adó-visszatérítés 3240 forinttal növeli a hazai GDP-t, másodlagos költéseket generál.)

285 film készült 2017-ben

2017-ben a közvetlen filmgyártási költség meghaladta a 108 milliárd forintot és összesen 285 produkció (beleértve a magyar filmeket) forgatott Magyarországon - írta közleményében a Filmalap. "A támogatáson túl Magyarország és Budapest vonzerejét a tapasztalt filmes szakembereink, a kiváló helyszínek és fejlett stúdióink adják. London után Budapest a legnépszerűbb forgatási helyszín Európában. A mostani változtatás célja, hogy tovább erősítsük a magyar filmipart és nemzetközi szinten megőrizzük az elmúlt években elért vezető pozíciónkat" - nyilatkozta Andy Vajna filmügyi kormánybiztos.

Más országok is léptek

Az elmúlt években azonban más európai országok is bevezettek a magyarországihoz hasonló támogatási rendszereket. 2013-ban Csehország (20 százalékos), 2015-ben Horvátország (20 százalékos), 2016-ban Szerbia (25 százalékos), majd 2018-ban Románia (35 százalékos) is bevezette hasonló elven működő támogatási rendszerét (a költségek után igényelhető támogatás), amely közvetlen versenyhelyzetet teremt a külföldi produkciókért folytatott versenyben. Annak érdekében, hogy ebben a versenyhelyzetben Magyarország továbbra is a leginkább választott forgatási helyszín maradjon, a támogatást 25-ről 30 százalékra emelik - olvasható a javaslatban.

50 milliárdot ad az állam közvetetten

A módosítási javaslat 2018-ra 50 milliárd forintos felső keretet határoz meg, ennyit gyűjthet a Filmalap a tao-támogatások letéti számláján, ezzel párhuzamosan a közvetett támogatás mértéke 25-ről 30 százalékra emelkedik. Mindez azt jelenti, hogy az állam a módosítást követően évente 50 milliárd forint értékben fogja a filmelőállítóknak visszafizetni a gyártási költségük 30 százalékát, azaz évente mintegy 166 milliárd forint értékben készülhetnek Magyarországon filmek - olvasható az indoklásban.

Az Európai Bizottság 2018. július 10-én már jóváhagyta a magyarországi filmszakmai támogatási program módosítását.

Ezzel a nemzeti filmeket is támogatják

Mindezek mellett a megemelt állami támogatás olyan kisebb költségvetésű magyar filmalkotások - többek között a magyar kultúrát, történelmet bemutató, vagy a nemzet szempontjából fontos értékeket megjelenítő dokumentum- és kisjátékfilmek - megvalósulását is elősegíti, mely a magyar mozgóképkultúra értékeinek gyarapításához járulnak hozzá - írták a javaslatban.