A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. olyan dokumentumot tett közzé, amely bizonyítja, a kisebbségi (19,5 százalék) tulajdonos, pécsi önkormányzati vagyonkezelő értékesíteni kívánja részvényeinek egy részét egy cégcsoportnak, amely a zrt. többségi tulajdonosát is megkereste vételi szándékával. A magyar kormány a nemzeti vagyonra hivatkozva februárban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a többségi magántulajdonban lévő céget, ám erről előzetesen nem értesítette a többségi tulajdonost. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra másnap kiadott közleményében azt írta, hogy megdöbbent a kormány lépésén; korábban erőszakos kivásárlási szándékot érzékelt, s információi szerint egy építőipari vállalkozás (amely megkereste az adásvétel ügyében az önkormányzatot is) követelésvásárlási ajánlatot tett a Zsolnay MFB Zrt. felé fennálló tartozásaira vonatkozóan.

A Zsolnay többségi (80,3 százalékos) részvényeit 2013 februárjában vásárolta meg a városi vagyonkezelő Pécs Holdingtól a szír származású zürichi üzletember, Bachar Najari, aki Magyarországon luxusórák kereskedelmével is foglalkozik.

A nagy üzlet miatt megy a harc

A kormányközeli Magyar idők április elején nagy cikket közölt a Zsolnay nehéz pénzügyi helyzetéről, az állam esetleges beszállásáról, s a Zsolnay nagy üzletéről. A nagy üzlet ugyanis az épületkerámiaként használható pirogránit: több mint százötven védett középületet díszítettek Zsolnay kerámiával, ezek most felújításra szorulnak. A következő évekre tervezett műemléki munkák milliárdos megrendeléseket hozhatnak - írta a lap, amely azt is megjegyezte, hogy "ha a gyárat megszabadítanák az adósságaitól, ekkora nyereséget is. És megint fény költözhetne a patinás falak közé".

A pécsi önkormányzat eladna

A Zsolnaynak címzett levél nyilvánosságra hozatalával - amelyben a pécsi önkormányzati vagyonkezelő Pécs Holding Zrt. értesítette eladási szándékáról a fő tulajdonost - a cég célja, hogy "világossá váljon a társaság kisebbségi tulajdonosainak (Pécs, Pécs Holding) részvényeladási szándéka ugyanannak a cégcsoportnak, amely tavaly a többségi tulajdonost is megkereste, annak ellenére hogy eladási szándéka nem volt. A jelenleg még meg nem nevezett cégcsoport a Zsolnay Zrt. megszerzését nem adta fel, az ellenséges kivásárlási szándék véghezvitelében a kisebbségi tulajdonos (pécsi önkormányzat) képviselője készségesen segíti úgy, hogy eszközként használja a Zsolnay stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetté minősíttetését, jogvita, per alatt álló követelések kikényszerítésével, kötelezettségek súlyos hátralékként történő feltüntetésével, lejáratással, amelyben nem mérlegeli, hogy saját, 19 százalékban tulajdonolt cégének is jelentős károkat okoz. Gondos gazdaként eljáró kisebbségi (rész)tulajdonos nem szokott célkeresztet rajzolni a gyára légi fotójára és mindezt posztolja facebook oldalára, de mindezt Páva Zsolt megtette, ezzel 'segíti' a társaság működését. Szerintünk ez nincs rendben, sőt az sem, hogy egy városvezető részinformációkkal befolyásolja a közvéleményt Zsolnay ügyben" - írta a Zsolnay közleményében. (Páva Zsolt posztjának képe a bama.hu cikkének képe - a szerk.)

Kép: Forrás: Zsolnay Zrt.

Lázár és Páva a nemzeti vagyonért aggódik

A Miniszterelnökséget vezető Lázár János szerint a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. igen jelentős szerepet tölt be mind Pécs város életében, mind pedig a nemzeti iparban. A társaság kisebbségi részesedése - a Pécs Holding Zrt.-n keresztül - Pécs Megyei Jogú Város tulajdonában van, ezért részben a nemzeti vagyonnak minősül, amelynek megőrzése és védelme mind a kormánynak, mind pedig Pécs városának kötelessége - írta a cég stratégiailag kiemeltté nyilvánításának indokaként Lázár János válaszában, amit Tóth Bertalan MSZP-s képviselő kérdésére adott.

A kiemeltté minősítés biztosította, hogy egy esetleges fizetésképtelenség esetén a társaság által végzett gazdasági tevékenység a lehető legnagyobb eséllyel folytatódhasson - írta Lázár. A válasza szerint a cég stratégiailag kiemeltté tételét a város polgármestere, Páva Zsolt kezdeményezte, aki egyúttal jelezte, a gyár jelentős tartozást halmozott fel a közszolgáltatókkal, illetve pénzügyi szervezetekkel szemben és kétséges, hogy a fizetési kötelezettségeinek eleget tud tenni.

Zsolnay: nincs tartozásunk

A Zsolnay Zrt. tájékoztatása szerint a kötelezettségeit határidőre teljesíti, közműcégek felé nincs tartozása - a köztartozás-mentességéről egy dokumentumot is csatolt a cég.

Forrás: Zsolnay Zrt.

"Sem a Tettye Forrásháznak nem tartozik, sem a Pétáv Kft.-nek - amely utóbbi cégnek annak ellenére teljesített, hogy vitás követelés miatt per alatt áll az ügy, részletfizetési megállapodás alapján pontosan fizet a Pécs Holding részére és a helyi adó tartozását is részletfizetési megállapodás alapján törleszti. E két utóbbi tartozásról pont azt érdemes tudni, hogy döntő többségében abban az időszakban keletkeztek és halmozódott fel, amikor Pécs városa volt a Zsolnay tulajdonosa, és e tartozás rendezésével akkor nem történt semmi, az az új tulajdonost megvárta, akinek irányítása és folyamatos pénzügyi támogatása révén folyamatosan csökken a tartozás. A társaságnak érdeke az, hogy rendezett kötelezettségállománya legyen, erre a megfelelő lépéseket meg is tette, megállapodásokat kötött, igen jelentős pénzösszegeket kifizetett arra, hogy stabilizálja a Zsolnay Zrt.-t a városától történt átvételt követően. Ezt mutatja az is, hogy a Zsolnay Porcelánmanufaktúra köztartozásmentes adózó" - írták közleményükben.

Kicsinyes bosszúról beszélt Páva

A Bama.hu a napokban közölt cikket a Dunántúli Naplóból, információik szerint a többségi tulajdonos kizáratná a Zsolnay Zrt.-ből a pécsi önkormányzathoz kötődő tagokat az április 29-ei közgyűlésen, és felfüggesztetnék a szavazati jogukat a bírósággal. (Cséplő Petra, a Zsolnay igazgatóságának elnöke megerősítette a lapnak, hogy szavazni fognak a tagok kizárásáról a közgyűlésen). Páva Zsolt polgármester azt nyilatkozta a lapnak, hogy kicsinyes bosszúnak tartják a többségi tulajdonos akcióját, amiatt mert az állam védelem alá helyezte a Zsolnayt.

Kicsinyes bosszúnak tartják azért is, mert a város elvárja, s jogosan követeli, hogy a társaság megfizesse tartozásait, közüzemi díjak, adók tekintetében. Páva szerint a Zsolnay több városi céggel is elszámolási vitában áll, s meglehet, hogy vitatják a tartozást, az összeget, a Pétávnak, a Tettye Forrásháznak és a Zsolnay Örökségkezelőnek is tartoznak, de helyi adóval is el vannak maradva, összesen mintegy 90 millió forinttal. Egyebek mellett emiatt is fordult levelével a kormányhoz, kérve a stratégiailag kiemelt céggé nyilvánítást - írta a bama.hu. A tagkizárási kísérlet miatt az önkormányzatnak nincs félnivalója, mert a törvény Pécs oldalán áll - mondta Páva.

El lehet venni a céget a működtetőjétől?

" Milyen magyar üzleti jogbiztonság az, hogy egy normálisan működő, ráadásul Hungarikum címmel védett örökségvédelemmel érintett Zsolnayt csak úgy el lehet venni, annak működtetőjétől?" - tette fel a kérdést korábbi közleményében Cséplő Petra, a Zsolnay igazgatóságának elnöke.