Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az elemzés keretében megkérdezett márkakereskedők több olyan tényezőt is megneveztek, amely fejfájást okoz számukra és elnyújtja azt az időt, amellyel a válság évei alatt elszenvedett veszteségeket pótolni tudják. Ilyen többek között a Magyarországra beáramló ellenőrizetlen használtautó-dömping, valamint a nem hivatalos autójavítók működése.

A javítási piac több mint fele után nem fizetnek adót. Ráadásul jó néhány szerviz azon realizál "extraprofitot", hogy sokan még mindig abban hisznek, hogy a "sufnikban" olcsóbban ússzák meg a javítást, mint a márkaszervizekben - sorolta Gablini.

A használtautó-dömping - idén akár 140 ezer is jöhet - a vásárlók számára is kockázatot jelent. Ezen autóknak sokszor ellenőrizhetetlen az előélete és a vásárlók abban sem lehetnek biztosak, hogy a kilométeróra a valós értéket mutatja.

Mindezek mellett az emelkedő ingatlan- és más helyi adók, valamint a szektorra vonatkozó túlértékelt kockázatok is lassítják a növekedést. Nehézkes a külső források bevonása is, ez különösen akkor lesz probléma, ha az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) átalakul vagy megszűnik. Az nhp-ban a márkakereskedők 65 százaléka részt vett.

A nehézségekkel küzdő szektorokra jellemző módon az autókereskedelemben is koncentráció zajlik: a tulajdonosok száma a 2013-as 272-ről idén 249-re csökkent.

A szalonok száma pedig a két évvel ezelőtti 732-ről 671-re esett - ebből 40 olyan szalon, amely a Chevrolet hálózatában működött, a márka pedig kivonult a magyar piacról. A csökkenés emellett a Renault, a Citroen, a Seat és a Ford kereskedéseknél jelentkezett. Hálózatot csak a Suzuki fejlesztett, ott a kereskedések száma 68-ról 74-re emelkedett. A több márka értékesítését is bonyolító telephelyek számában nincs jelentős változás.

A tulajdonosok több mint fele foglalkozik egy márkával, negyedük kettővel 7 százalék hárommal, a többiek pedig néggyel vagy ennél is többel. A több márka értékesítése a jövedelmezőség szempontjából fontos, hiszen egy nagyméretű, 400 négyzetméternél nagyobb kereskedést egy márka egyszerűen nem tud eltartani. A szalonok zöme továbbra is a nagyobb vásárlóerejű régiókban, így Budapesten és Pest megyében van, míg Tolna, Békés és Nógrád megyében működik a legkevesebb - derül ki a friss összesítésből.

A márkakereskedések zöme még mindig nem működik nyereségesen - mondta Gablini. Ennek oka részben az, hogy a gyártók részéről komoly elvárás a folyamatos technológiai fejlesztés. A szalonok egyszerűen nem tehetik meg, hogy ne fejlesszék mind a célszerszám-állományukat, mind pedig a szoftverkörnyezetet. A szakma ugyanakkor inkább optimista, bízik egy legalább egy számjegyű forgalomnövekedésben és abban, hogy a szektor megtisztul azoktól, akik a fekete zónában tevékenykednek - fogalmazott a Gémosz elnöke.