A 2018-ban indított fizetési meghagyásos kérelmek túlnyomó többségét követeléskezelők, közszolgáltatást végző társaságok - tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók - kezdeményezték. A behajtani kívánt tartozások összege többnyire néhány ezer és tízmillió forint között mozgott.

A magánszemélyekhez csupán a beadott kérvények 1,6 százaléka köthető. Bár a fizetési meghagyásos eljárások számának csökkenése arra utal, hogy a javuló jövedelmi viszonyok miatt kevesebben halmoztak fel tartozásokat, a lakossági szférában azonban az eljárások jó része továbbra is az elmaradt rezsidíjak és kifizetetlen telefonszámlák miatt indult - írta közleményében Tóth Ádám, a kamara elnöke.

Az ismerethiány és az elhúzódó pereskedéstől való félelem miatt még mindig nagyon sokan inkább veszni hagyják a jogos pénzkövetelésüket, holott 30 millió forintos összeghatárig magánszemélyek közvetlenül - ügyvédi közreműködés nélkül -, bármely közjegyzőnél kezdeményezhetik a fizetési meghagyás kibocsátását, legyen szó vissza nem fizetett magánkölcsönről vagy elmaradt bérleti díjról. A rendszer sikerességét mutatja, hogy tavaly az eljárások 94 százaléka néhány héten belül jogerőre emelkedett, azaz sikerrel végződött, és alig hat százaléka alakult perré amiatt, hogy az adósok részben vagy egészben nem ismerték el a tartozásukat - írta a MOKK elnöke.

A fizetési meghagyásos eljárás gyors és egyszerű, ugyanis elegendő csupán a közjegyzőnél kérelmezni a fizetési meghagyás kibocsátását, az eljárás kezdeményezéséhez nem kell csatolni ki nem fizetett számlákat, szerződéseket vagy más bizonyító erejű iratokat. Amennyiben a kérelem elektronikus úton érkezik, a fizetési meghagyást 3 munkanapon belül, szóbeli vagy írásbeli kérelmek esetén pedig 15 napon belül kell elbírálnia a közjegyzőnek - olvasható az MOKK közleményében.