Tavaly szeptember és október között ismét vizsgálta az úgynevezett anyagmozgatási tevékenységet az azóta már megszűnt Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága. Az indoklás szerint azért volt szükség az ellenőrzés-sorozatra, mert a magyarországi halálos munkabalesetek egynegyede ebből a tevékenységből származik - talán ennek is köszönhető, hogy a területre vonatkozó biztonsági szabályok sokkal szigorúbbak, mint a többi munkaeszközre vonatkozóak.

Ezek után nem meglepő, hogy a hatóság igyekezett a "lehető legszélesebb körre kiterjedően" elvégezni a vizsgálatokat, így vizsgálták az építőiparhoz, a mezőgazdasághoz, a hulladékszállításhoz, valamint a termeléshez kapcsolódó anyagmozgatási technológiai folyamatokat, az ott alkalmazott emelőgépeket és használatuk jogszerűségét, továbbá a raktározásra, tárolásra használt létesítményekben, kereskedelemben használt állványokat, illetve emelőgépeket is. További szempont volt az anyagmozgatással, illetve emelőgépek üzemeltetésével foglalkoztatottak munkakörülményeinek vizsgálata is. Vizsgálat alá vonták úgy a kézi, mint a gépi anyagmozgatási munkákat, technológiákat, továbbá a munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények megvalósulását is vizsgálták az ellenőrzések során.

Még mindig lehangoló eredmények

A helyzet azonban sajnos nem sokat javult az elmúlt időszakban, sokan máig nem figyelnek oda a biztonsági előírásokra. Ennek is köszönhető, hogy az 1326 vizsgált munkáltatóból 1156-nál találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz az ellenőrizettek 87 százalékánál. Bár ez még mindig jobb eredmény, mint az egy évvel korábbi 94 százalékos arány, nagy elmozdulásról biztosan nem beszélhetünk.

A hatóság a munkaeszközöket is ellenőrizte, mégpedig egészen pontosan 8196-ot, és szerencsére itt már jobb arányokkal találkozhatunk, ám még így is lehangoló, hogy a vizsgált eszközök közel harmada (31,4 százaléka) volt problémás. A legrosszabb a helyzet az építési teher- és személyemelőknél volt, itt a vizsgált eszközök 68,7 százaléka volt valamilyen mértékben a szabályoknak nem megfelelő, de nem sokkal jobb a helyzet a gépjármű emelőknél (58,2 százalék) és a targoncáknál (52,3 százalék) sem.

Amennyiben a személyeket nézzük, úgy azt látjuk, hogy 24860 ellenőrzött 14,75 százalékánál találtak valamilyen problémát, azaz 3668 főnél.

Mindezeknek köszönhetően a hatóság több ezer határozatot hozott az érintett vállalkozások ellen, aminek keretében többek közt 520 emelőgépet és munkaeszközt függesztettek fel, 292 munkavállalót eltiltottak, miközben kiszabtak közel 4 millió forintnyi munkavédelmi bírságot is.

Néhány érdekesebb részlet

A hatóság, a korábbi évekhez hasonlóan kiemelt figyelmet fordított az emelőgépek kezelői jogosultságának ellenőrzésére, ám az eredmény nem sokat javult, mint írják a jelentésükben, "mindig sok a szabályozatlan, rendezetlen, ellentmondásos kérdés". Ennek megfelelően előfordult, hogy nehéz volt a vizsgálandó emelőgépre megfelelő, érvényes kezelői jogosultsággal rendelkező munkavállalót megtalálni, így néha azért hiúsult meg egy-egy ellenőrzés, mert az adott munkáltatónál nem volt érvényes kezelői jogosultsággal rendelkező munkavállaló. Ezek után nem meglepő, hogy néha olyanok kezelik a gépeket, akiknek nincs kezelői jogosultságuk, de mégis - mert alkalom adódik és találkoznak egy nem kellően lezárt emelőgéppel - úgy gondolják, kipróbálják.

A munkaügyi felügyelők szerint a gépjármű emelőknél sem jobb a helyzet, itt ugyanis "teljes a tanácstalanság". A munkáltatók szerint elfogadhatatlan, hogy gépjárműszerelők a gépjármű emelőket külön vizsga nélkül ne kezelhessék. A probléma gyökere a hatóság szerint, hogy az autószerelő szakképesítésnek nem része az emelőgép-kezelő képzés, így szeretnék elérni azt is, hogy minden autószerelő szakképesítést szerző személy azzal párhuzamosan emelőgép-kezelő szakképesítést is szerezzen.

Gondot okozott sokszor a nem rendeltetésszerű használat is: például amikor targonca villájára helyezett rakodólapon emelik fel a magasba a munkavállalókat - ennek veszélyét jól mutatja, hogy tavaly ebbe ketten is belehaltak. A hatóságnak ugyanakkor elég nehéz ezeket az eseteket kiszűrni, mivel általában csak ad-hoc jelleggel, rövid ideig végzik így a munkát.

Szinte kivétel nélkül, minden esetben szükséges volt intézkedést hozni a megfelelő tartalmú kockázatértékelés elkészítésére, ugyanis a kockázatértékelések nem tartalmazták a kézi anyagmozgatás, az emelőgépek, az emelőgép kezelés kockázatait, veszélyeit, az érintetteket, veszélyeztetettek azonosítását, kockázatot súlyosbító tényezőket. Nem számoltak a kézi anyagmozgatást végzőket, az emelőgép kezelőket érő terhelésekkel (pl. megemelt teher tömege, rossz munkamódszer, kedvezőtlen klíma körülmények), így a szükséges megelőző intézkedéseket (pl. megfelelő tájékoztatás, oktatás, egyéni védőeszköz szabályzás) sem tették meg.

Bár a munkáltatók 99 százaléka biztosította a munkavállalói részére a veszélyforrások ellen megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket, 92 százalék pedig ezeket a rendeltetésének megfelelően is használta, a védősisakoknál a használhatósági időre általában nem figyeltek oda, így számos lejárt használhatósági idejű sisakot talált a hatóság.