Az ünnep díszének szánt fenyőfák kitermelését már megkezdték az ország erdeiben. Idén is Somogyból, Zalából és Győr-Moson-Sopron megyéből kerül a legtöbb fenyőfa a fővárosba, de Olaszországba, Romániába és Horvátországba is jut. Az ország fenyőfáinak zömét (mintegy 35-40 százalékát) egyetlen községben, a Nagykanizsa melletti Surdon nevelik, onnét évente 800 ezer fenyőt visznek a piacra a termelők.

A szezon a földlabdás fenyőfák kiemelésével már elkezdődött, a termelők pedig a napokban a Nordmann-fenyők vágását is megkezdik - mondta Kanász János, Surd polgármestere, fenyőtermelő a napilapnak. A mára szinte elfeledett lucfenyőt újra elkezdte felfedezni a piac: amellett, hogy a barátságosabb áron kapható, különleges illata miatt ismét népszerűvé válhat.

Az árak várhatóan nem változnak majd a tavalyihoz képest: lucfenyőt 3 ezer forintos méterenkénti áron lehet majd kapni az árusoknál, az ezüst- és a Nordmann-fenyő métere pedig 5 ezer forint körül alakul.

Sokan darabáron értékesítik a fenyőket. Egy kisebb, de szépen metszett, gondozott fenyő ugyanis többe kerülhet, mint egy magasabb, de kisebb gonddal nevelt darab. A kereskedők a 120-140 centiméteres, valamint a 200-220 centiméteres kategóriából visznek el a legtöbbet a termelőktől.

Normand vagy nordmann?

A kaukázusi jegenyefenyő latin szaknyelvi megnevezése: nordmaniana (Abies a nemzetség neve). A névben (faji jelzőben) egy személynév rejlik: Alexander von Nordmann (1803-1855) finn zoológusról nevezték el Nordmann-fenyőnek a kaukázusi jegenyefenyőt. A helyes magyar név tehát Nordmann-jegenyefenyő, Nordmann-fenyő, Nordmann-fenyőfa.