Mára kiépültek és megszilárdultak azok a korrupciós csatornák, amelyeket szívós munkával felépítettek az elmúlt időszakban. A magyarországi korrupció sokrétű, nem írható le egyetlen sémával. Az egyik jellemzője például, hogy a kormány egész rendszereket hoz létre és működtet abból a célból, hogy a közpénzeket magánvagyonná alakítsa, azaz erőforrás-újraelosztást hajtson végre - definiálta az interjúban saját nézetét a korrupcióról Martin József Péter.

Úgy látja, hogy a hazai közbeszerzési piac az egyik korrupciónak leginkább kitett terület: ennek egyik oka a Transparency International vezetője szerint, hogy a piac értéke nagyot nőtt és 2017-ben a GDP egy tizede volt, valamint az, hogy a tenderek egy részét egy szűk kör nyeri. Azt mondta, hogy míg 2013-ban négy kormányközeli oligarcha részesedett a közbeszerzések 11 százalékából, 2017-ben már csak két szereplő között - Mészáros Lőrinc és Szíjj László vállalkozók - között oszlott meg ezek 26 százaléka.

A civil szervezet vezetője a közbeszerzések évi 4000 milliárd forintot kitevő szeletéről véli úgy, hogy korrupciós körülmények között, részben indokolatlanul cserélt gazdát.

Magyarországon akkor lesz kisebb korrupció és működő jogállamiság, amikor erre meglesz a társadalmi akarat. Az unió tud ebben segíteni, de megvédeni magunktól nem tud - összegezte, hogy szerinte a korrupciós rendszer mikor szűnhet meg.

Érdekes módon Martin nem túl optimista a következő uniós támogatási ciklus forráslehívásainak szigorítási terveit tekintve. "Fontos előrelépés lehet 2021-től, hogy a pénzeket a jogállami normák érvénysüléséhez kötik. A bizottsági javaslatot a Parlament elfogadta, de hátra van még a Tanács jóváhagyása, ami azért nem magától értetődő. [...]  Az említett feltételesség szabályának bevezetése elkésett, és ma már aligha lesz elég a jogállamiság helyreállításához" - nyilatkozta az interjúban.