Különösen nagy értékre elkövetett lopás gyanújának bűntette miatt indított nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda - ismeretlen tettes ellen - a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum érmegyűjteményének meghamisítása kapcsán - erősítette meg Grászli Bernadett múzeumigazgató az intézmény honlapján közzétett közleményében.

Az 500 millió forintra taksált érmegyűjtemény darabjainak ellopásáról és hamisítványokra cseréléséről elsőként az Index számolt be november közepén. Az ügyben akkor már fél éve nyomoztak. A Győri Főügyészség szóvivője azt közölte, hogy az ügyészség "jogsegély kapcsolatban áll az uniós országokkal", köztük Ausztriával, mivel a győri múzeum gyűjteményének eredeti darabjai már több külföldi aukción megfordultak (ezeken a lap információi szerint több tízmillió forintos tételek is szerepeltek).

Az érméket már évekkel korábban kilophatták a múzeumból és hamisítványokra cserélhették, ezt a feltételezést erősíti a Rómer Flóris múzeum igazgatójának november végi közleménye is. "A műtárgyak Az érctől az aranypénzig című időszaki tárlaton 2011-ben, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő Xántus János Múzeumban kerültek nyilvánosság elé, ezt megelőzően és azt követően nem szerepeltek kiállításon. Az idei évben új, állandó régészeti kiállítás előkészítése során, eddig ismeretlen archív múzeumi fotódokumentáció segítségével derült fény arra, hogy az eredeti műtárgyakat másolatokra, illetve kisebb értékű variánsaikra cserélték, és hogy az eltulajdonított műtárgyak egy részét már a nevezett kiállítás időtartama alatt, 2011-ben, aukciós tételként kínálták Bécsben" - írta a múzeumigazgató a közleményben. Az igazgató feljelentést tett, de az ügyről a nyomozásra hivatkozva nem közölt több információt.

A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum 2013 februárjában jött létre két múzeum, a megyei önkormányzati fenntartású Xántus Jánus Múzeum és a győri Városi Művészeti Múzeum egyesítésével, 11 kiállítóhellyel.

Az évszázad éremlopása a parlamentben is téma

A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének elnöke, Csóka Ferenc szerint ez lehet az évszázad érmelopása. A hun, longobárd és avar kori tárgyakra zömében Nyugat-Európában van kereslet - mondta a szakember az Inforádiónak. Szerinte nem valószínű, hogy Magyarországon létezik gyártókapacitás arra, hogy elkészítsék az érmék hamisítványait, amelyek az eredeti érmék helyére kerültek, és arról sem hallani, hogy iparszerűen foglalkozna magyar bűnszövetkezet ilyennel. Az érmelopás óriási üzlet; ráadásul a lebukás veszélye sem nagy, hiszen elképzelhető, hogy a kifosztott múzeumban nem is dolgozik numizmatikai szakember, nincs is meg a keret arra, hogy a vidéki intézmények alkalmazzák őket, ráadásul nincs is olyan mennyiségű feldolgozandó érme, ami miatt megérné őket foglalkoztatni - nyilatkozta Csóka Ferenc.

Már a parlamentben is téma volt a győri éremlopás. A jobbikos Magyar Zoltán szerint a hazai kulturális örökség részét képező pótolhatatlan értékek veszhettek el, ezért a képviselő megkérdezte, mit tesz a kormány, hogy ne fordulhasson elő ehhez hasonló eset? "Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tájékoztatást kért a múzeumtól, vizsgálatot indított, hogy a hasonló esetek megelőzhetők legyenek. A múzeumnak intézkedési tervet kell készíteni, valamint múzeumi szakfelügyeleti vizsgálat is indult" - válaszolta az MTI szerint Rétvári Bence, az Emmi politikai államtitkára a parlament ülésén.

Kevés a fizetés, több a bűncselekmény?

A jobbikos képviselő a bűncselekménnyel kapcsolatban írásbeli kérdést is benyújtott Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez, amelyben szóvá tette, hogy miért nem veszik végre komolyan a múzeumi szakemberek és az intézmények más alkalmazottainak jogos igényeit, mivel szerinte a múzeumi alkalmazottak megfelelő száma, erkölcsi és anyagi megbecsülése nagyban csökkentené a hasonló súlyos bűncselekmények megvalósulásának esélyét. Magyar Zoltán azt is megkérdezte a minisztertől, hogy indítottak-e belső vizsgálatot, ami a rendszer hibáit feltárta volna. Ellenőriztek-e más gyűjteményeket azóta? Valamint azt is megkérdezte, hogy ez a bűncselekmény kivitelezhető volt-e politikai segítség nélkül?

A miniszter helyett Rétvári Bence Emmi államtitkár adott választ, de csak a győri múzeumra vonatkozó kérdésekre reagált a politikus, arra nem, hogy más intézményeknél is vizsgálodnak-e, és hogy lenne politikai háttere az ügynek. "A kormány abban érdekelt, hogy az eset teljes körű felderítése minél előbb megtörténhessen, és az eltulajdonított kulturális javak - lehetőség szerint - minél teljesebb számban visszakerülhessenek eredeti őrzési és bemutató helyükre, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumba. A muzeális intézményekben őrzött kulturális javak védelme kiemelt jelentőségű kormányzati célkitűzés, amelyre figyelemmel az eset tudomására jutását követően az Emmi haladéktalanul tájékoztatást kért a Rómer Flórios múzeum vezetőjétől a bűncselekmény részleteire és az eddig megtett intézkedésekre vonatkozóan. Az Emmi illetékes szakterülete a hasonló esetek megelőzése érdekében intézkedési tervet kért a múzeumtól, továbbá múzeumi szakfelügyeleti vizsgálatot rendelt el a bűncselekményben érintett éremgyűjtemény vonatkozásában, amely vizsgálat jelenleg is zajlik. A szakfelügyeleti vizsgálat, valamint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda által folytatott eljárás folyamatban van" - olvasható a parlament honlapjára feltöltött minisztériumi dokumentumban.

Az ÁSZ 2016-ban szabálytalanságokat talált a múzeumnál

Súlyos szabálytalanságokat tárt fel a győri intézménynél az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egy 2016 decemberében publikált jelentésében. Az ÁSZ a megyei hatókörű városi múzeumok között a győri Rómer Flóris múzeum 2011 és 2014 közötti gazdálkodását is ellenőrizte, és megállapította, hogy az intézménynél kialakított irányítási rendszer nem biztosította az átlátható, elszámoltatható és ellenőrizhető közpénzfelhasználást. A számvevők szerint a múzeum pénzügyi- és vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű. Az éves költségvetési beszámolóját az intézmény 2012 kivételével határidőn túl készítette el, 2012-es beszámolót pedig nem hagyta jóvá az irányító szerv. A bevételek elszámolása csak részben volt szabályszerű; a kiadási előirányzatok felhasználása 2011-ben és 2012-ben nem, 2013-ban és 2014-ben csak részben felelt meg az előírásoknak. A költségvetési beszámoló mérlegét 2011 és 2013 között a múzeum nem támasztotta alá leltárral. A 2012-es beszámolójában szabálytalanul mutatta ki vagyonát; a 2013-as és 2014-es beszámolóiban pedig nem támasztotta alá szerződés a kimutatott vagyon értékét. A kulturális javak kölcsönzése során a kölcsönzési szerződések nem tartalmazták a jogszabályban rögzített állományvédelemre és vagyonbiztonságra vonatkozó kötelező tartalmi elemeket, emiatt a műtárgyak vagyonbiztonsága nem volt biztosított. Az intézmény összes bevétele 2014-ben 1221 millió forint, míg kiadása 1217 millió forint volt.

A megyei múzeumok működését nehezítette, hogy azok fenntartói, irányító szerveit 2011 és 2014 között többször változtatták, a győri múzeum irányító szerve 2011. december végéig a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat közgyűlése, 2012 végéig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium volt, majd 2013-tól a Győr megyei jogú város közgyűlése.