Az alap létrehozásról szóló törvényt a parlament a 1993. március 9-i ülésén fogadta el, az OBA pedig működését - a régióban elsőként - 1993. július elsején kezdte meg. Majd hamar, már 1993. szeptember 21-ről már élesben működött, mivel a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet betéteseit kellett kártalanítani.

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) tagintézeteinek száma az 1993-as 295-ről évről évre fokozatosan csökkent, 2013 után nagyot esett, a 2016-os 85 darab után pedig 2017-ben csupán 45 volt. Az induláskor, 1993-ban az alap ezermilliárd forint betétállományt biztosított, ez akkor a betétek 43 százalékát jelentette. Az utóbbi mutató ma már közel jár a száz százalékhoz, ugyanis a lakossági betétek 99,5 százaléka tartozik a garantált körbe.

Kapcsolódó

A jövőben - az uniós szabályoknak megfelelve - tovább gyorsul a kifizetés tempója. Ha egy hitelintézet tevékenységi engedélyét az MNB visszavonta, vagy felszámolását a bíróság elrendelte, az OBA - a hitelintézet által szolgáltatott adatok alapján 2018-ban húsz, 2019. január elsejétől pedig tizenöt munkanapon belül kártalanítást fizet a betéteseknek. Ez a határidő 2021 első napjától 10 munkanapra, 2024-től pedig hét munkanapra csökken.

A törvény a kifizetés felső értékhatárát betétesenként főszabályként százezer euróban (jelenleg mintegy 32,2 millió forint) határozza meg. A kifizetés forintban történik, a kártalanítás kezdő időpontját megelőző napon érvényes MNB devizaárfolyamon számítva. Ez az értékhatár a betét tulajdonosai számának megfelelően többszöröződhet. Bizonyos kivételes estekben a kifizetés felső értékhatára további legfeljebb ötvenezer euróval növekedhet, azaz betétesenként 150 ezer euróra emelkedhet. Az értékhatár az elmúlt negyed évszázadban több lépcsőben - 2003-tól 3 millió, 2004-től 6 millió, 2009-től 13 millió forint, majd 2010-től 50 ezer euró, 2011 eleje óta 100 ezer euró - nőtt az 1993-as kezdeti egymillió forintról.

A hitelintézetek által benyújtott díjbevallások alapján az összes megtakarítási állomány 2017 elején 19 321 milliárd forintot tett ki (egy év alatt 4,6 százalékkal nőtt), míg az egy ügyfélre eső átlagos biztosított betét összege 1,505 millió forint volt, ez 9,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

Várakozásunk szerint 2018 végére a biztosított betétállomány 10 100 milliárd forintra nő - mondta Vajai Balázs, az OBA vezető elemzője. Jövőre várhatóan a pénzeszközei lehetővé teszik, hogy az OBA 2019-ben megszabaduljon a külső kötelezettségeitől- tette hozzá Kómár András, az alap ügyvezető igazgatója. Ez azt jelenti, hogy jövőre kifuthat a kötvényállomány - idén is volt 30 milliárd forint előtörlesztés.

Kártalanítási esetek
ÉvHitelintézet neveKártalanítottak számaKifizetett kártalanítás (millió Ft)
2015BRB Buda Regionális Bank12 36419 214
2015ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank22 80039 404
2015DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank13 01522 625
2015Dél-Dunántúli Takarék Bank18 74023 250
2014Tisza Takarékszövetkezet6 8398 531
2014Széchenyi Kereskedelmi Bank1 20113 548
2014Széchenyi István Hitelszövetkezet2 5168 899
2014Alba Takarékszövetkezet11 9047 090
2014Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet27 99246 679
2014Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet8 82922 962
2012Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet15 33533 532
2011Jógazda Takarékpénztár6 0289 010
2010Általános Közlekedési Hitelszövetkezet1 1763 185
2000Rákóczi Hitelszövetkezet1 834291
1999Reálbank26 9915 078
1995Iparbankház102
1993Heves és Vidéke Takarékszövetkezet3191262
Összesen-180 765263 561
Forrás: OBA

A közgazdasági szakirodalom szerint a betétesek nem csak a rossz bankokat rohanják meg és kívánatos ezen indokolatlan bankrohamok elkerülése. A bankroham során a betétesek tömegesen veszik ki a pénzüket a bankokból annak ellenére, hogy nincs szükségük az adott pillanatban a megtakarításaikra. Ezen bankrohamok lehetnek hatékonyak és fegyelmezhetik a pénzintézeteket, ha olyan bankok szenvedik el őket, amelyekkel valóban működési probléma van - mondta a bankrohamok tudományos megközelítése kapcsán Kiss Hubert János, az MTA KRTK KTI tudományos főmunkatársa, az ELTE adjunktusa.

Az 1994-es, Mexikóból induló tequilaválság Argentínát elérő hatásait elemezve úgy találták, hogy a gyengébb fundamentumokkal rendelkező bankokat nagyobb eséllyel rohanták meg. A 2002 és 2007 közötti orosz adatoknál a rosszabb bankok esetében nagyobb betétkivonást tapasztaltak, mint a jó bankoknál, azonban az utóbbiak is sokszor szenvedtek el tömeges betétkivételt. A tanulság: a pánikszerű viselkedés hatása nagyobb, mint a fundamentumok által magyarázott döntéseké. Összességében az az üzenet rajzolódik ki, hogy a rosszabb bankokat nagyobb eséllyel rohanják meg a betétesek, azonban jól működő bankok is szembesülhetnek tömeges betétkivonással - fogalmazott a kutató.

Az állami segítségnyújtás hatását is górcső alá vették. Egy tanulmány egy elméleti modell segítségével jut arra a hihető következtetésre, hogy az állami segítség léte csökkenti a bankrohamok kialakulását, mert nyugtatólag hat a betétesekre. Azonban amint bejelentik, hogy az adott bank állami segítségben részesül, akkor az felfedi, hogy az államnak tudomása van rossz fundamentumokról és ez elindíthatja az adott bankra irányuló rohamot.