Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A lap szerint komoly gondokat fog okozni, hogy a kormány a szakértők által javasolt hűtőtornyos megoldás helyett a Duna vizére alapozta Paks 2-hűtését.

Jávor Benedekre, a Párbeszéd EP-képviselőjére hivatkozva arról írnak, hogy a magyar szabályozás eleve önkényesen atomerőmű-párti előírásokat tartalmaz: amíg nálunk 30 fokos küszöb, addig Franciaországban 28 fok. Ezt a 30 fokot az elmúlt napokban a hivatalos adatok szerint többször is megközelítette a Duna hőmérséklete, 29,88 fokos maximumot mérve.

Ugyanakkor, jegyzi meg a Népszava, az Átlátszó és az Energiaklub stábja ugyanott 30 fok fölötti értékeket mért. Mint írták "az eltérésre nehéz jóhiszemű magyarázatot találni, különösen úgy, hogy a Vízügy honlapjáról eltűntek a Duna paksi vízhozam-adatai (holott azokból, illetve a beengedett hűtővíz mennyiségéből és hőmérsékletéből mérés nélkül is viszonylag pontosan ki lehetne számolni a folyó tényleges hőmérsékletét), aminek okára hiába kérdeztünk rá, eddig nem kaptunk választ."

A mostani hőmérséklet azért is problémás, mert amikor Paks 2 megépültével a mostani négy mellé újabb két reaktor lép be, úgy bő kétszeresére nő a hűtési igény, illetve a folyóba jutó meleg hűtővíz mennyisége, amihez a friss vizes hűtés visszatérően elégtelennek bizonyul majd - vélik a lapnak nyilatkozó szakemberek.

Jávor szerint a környezetvédelmi engedélyt is csak trükkel sikerült megszerezni, egészen pontosan így fogalmazott: "Az eredeti hatástanulmány azzal trükközött, hogy 1500 m3/s vízhozam mellett számolta ki a hőterhelés hatását a Dunára (ami másfélszeresen meghaladja a tényleges kisvízi adatokat, és inkább egy középvízi állapotnak felel meg). Ezt követően hiánypótlásként benyújtottak egy másik, 950 m3/s vízhozamra elkészített elemzést, amiben az engedély érdekében egy másik trükköt alkalmaztak. Míg az 1500 m3/s-os vízhozamnál ténylegesen 25-26 fokos dunai háttér vízhőmérséklettel számoltak, a 950 m3/s-os vízhozam esetében a kisebb víztömeghez egyszerűen alacsonyabb alap vízhőmérsékletet társítottak, és azt feltételezték, hogy a 950 m3/s vízhozamkor a Duna 20-21 fokos."

A környezeti hatástanulmány a következőt is tartalmazza: "A vizsgálatokat a 950 m³/s-os vízhozammal és magas Duna vízhőmérséklettel is elvégeztük. Meg kell azonban jegyezni, hogy ilyen vízhozam-vízhőmérséklet kombinációnak a kialakulása nagyon valószínűtlen (eddig még sohasem fordult elő, mint azt a mérési adatok is alátámasztják). Megközelítőleg 1:100 000 éves vagy attól nagyobb valószínűséggel, illetve kevesebb mint 0,1nap/év tartóssággal jellemezhető."

Nos, épp ez fordult elő az utóbbi napokban.

A fotó forrása: MVM Paks/atomeromu.hu.