Tavaly több mint 8800 közbeszerzési eljárást írtak ki, 3457 milliárd forint értékben, szemben az egy évvel korábbi 8650 eljárással és 2000 milliárd forintos összeggel - idézte az MTI Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság (KH) elnökének M1-es nyilatkozatát.

A KH a 2017-es részletes adatokat még nem publikálta, de a 2016-os statisztikával összehasonlítva az elnök által most közölt forgalmi adatot, kiderül: jelentős volt a bővülés az elmúlt évben a közbeszerzések összértékét tekintve. 2016-ban ugyanis az eredményes eljárások összértéke még "csak" 2007 milliárd, míg 2015-ben 1931 milliárd forint volt. (Az összérték 30 százaléka kapcsolódott európai uniós forráshoz 2016-ban; ez az arány feltételezhetően nőtt 2017-ben.)

Forrás: Közbeszerzési Hatóság (kattintson a nagyobb méretért

Minden átlátható?

Rigó Csaba azt mondta, hogy az EU mérése szerint Magyarországon a közbeszerzési eljárások átláthatósága 100 százalékos. 2016-ban egy tenderre átlagosan 6 ajánlat érkezett, tavaly az ajánlattevők száma már nyolcra emelkedett, mindez pedig azt mutatja, hogy az ajánlattevők egyre nagyobb versenyben nyerik el az egyes közbeszerzési eljárásokat - írta az MTI.

Egyre nagyobb a verseny?

A budapesti Korrupciókutató Központ (CRCB) 151 457 közbeszerzés adatait dolgozta fel 2009-2016 közötti időszakból. Az adatok alapján a kutatók arra jutottak, hogy 2009-től 2015-ig csökkent a verseny a közbeszerzéseken, vagyis kevesebben jelentkeztek, jelentkezhettek egy-egy kiírásra. A 2015 óta hatályos új közbeszerzési törvény valamit javított a helyzeten, így 2016-ban már emelkedett a versenyen elnyert pályázatok aránya. 2016-ban a közbeszerzések 28 százalékánál csak egyetlen jelentkező volt, ami magas korrupciós kockázatra utal. Ilyen esetekben általában úgy írják ki a közbeszerzési feltételeket, hogy azon alig tudjon részt venni valaki, vagy eleve meghívásos kiírásokról van szó - írta korábban a CRCB tanulmányára hivatkozva a 444.hu.

Akad némi kritika

A magyarországi közbeszerzéseket az elmúlt években több kritika is érte. A hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárások miatt az Európai Bizottság korábban többször is aggodalmát fejezte ki, 2016-ös országjelentésében a testület megállapította, hogy a közbeszerzési verseny továbbra is korlátozott Magyarországon, és nem kielégítő az átláthatóság. Az egyszereplős közbeszerzések miatt hazánkat az uniós támogatások elvesztésének veszélye fenyegette 2015-ben.

Az úgynevezett háromajánlatos eljárásokat (a nemzeti eljárásrendben) rendszeresen kritizálta többek közt a Transparency International Magyarország (TI), ugyanis az ajánlatkérő által kiválasztott három pályázótól bekért ajánlatok gyakran csak látszatversenyt hoztak.

Az Európai Bizottság szerint három fő probléma van az EU felzárkóztatási alapjainak magyarországi felhasználásával. A EU-s finanszírozású pályázatok túl nagy hányadára jellemző az egy ajánlattevő. A megvalósuló projektek egy része nem eredményorientált, magyarul értelmetlen. Jónéhány beruházás értéke nincs arányban a befektetett pénzzel - hangzott el a múlt héten az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának ülésén, amelyről a Népszava számolt be.

A TI Magyarország korábbi kutatásai szerint hazánkban az uniós forrásokból megvalósuló projekteket rendszerint jelentősen, átlagosan 25 százalékkal túlárazzák.