Saját adataik kezelését tekintve mind a régiós, mind a fejlett országok átlagánál kevésbé tudatosak a magyarok - állapítja meg a kutatás, amely 55 ország, összesen 2550 cégvezetőjének megkérdezésén alapul.

A felmérés szerint a hazai válaszadók csupán 10 százaléka töröltetné a róla tárolt személyes információkat az adatkezelővel, míg Közép-Kelet-Európában a megkérdezettek 18, a fejlett országokban pedig 19 százaléka nyilatkozott így. A döntéshozók Franciaországban (30 százalék) Lengyelországban (26 százalék) és Németország (22 százalék) a legóvatosabbak. (Gyűjti a névjegyeket? Óriási bírságot kaphat miattuk.)

A felmérésből az is kiderül, hogy magyar vezetők mindössze 46 százaléka gondolja úgy, hogy pontosan tisztában van a rendelet elvárásaival. A hazai válaszadók ezzel tájékozottabbak, mint közép-kelet-európai társaik (a régiós átlag 42 százalék) a nyugat-európai országokban működő cégekhez képest azonban lényegesen le vagyunk maradva: az Egyesült Királyság (92 százalék) Németország (82 százalék) és Hollandia (82 százalék) döntéshozói érzik magukat leginkább felkészültnek az új szabályozásra.

Május 25-től a magyar vállalatoknak is meg kell felelniük a GDPR szabályainak. A rendelet a személyes adatok kezelésének, feldolgozásának és védelmének új uniós elveit rögzíti. Fő célja az EU-n belüli egységes adatkezelési gyakorlat megteremtése az információ szabad áramlása és védelme érdekében. A rendelet előírásainak megszegése komoly következményekkel járhat, a kiszabható bírság akár 20 millió euró, vagy a cégcsoport teljes, globális forgalmának 4 százalékát is elérheti. A kettő közül a magasabb összeg a felső határ.

A fotó forrása: Shutterstock.